Legfrissebb hírek

Földrajzi kutatótábor Gerjenben

Beküldve 2018 augusztus 23, csütörtök

Gerjen község önkormányzata meghívásából augusztus 27. és 31. között öt napon át földrajz szakos hallgatók fogják járni Gerjen utcáit és környékét, hogy a hét végére összegyűjtsenek egy olyan anyagot, amelynek segítségével teljeskörű kép rajzolható a település jelenlegi társadalmáról, épített környezetéről.

„A kapcsolat már korábban is adott volt, hiszen polgármester úr maga is földrajzi diplomát hord a zsebében, ráadásul 2017 szeptemberétől az intézetünk mellett működő doktori iskola hallgatója is.” – meséli dr. Trócsányi András dékánhelyettes, a Pécsi Tudományegyetem Természettudomány Kar Földrajzi és Földtudományi Intézetének tanszékvezető egyetemi docense. „A szakmai munka mellett, a konzultációk során, mintegy mellékesen merült fel a gerjeni kutatás ötlete, amelyet mindkét fél lelkesen támogatott.”

Az együttműködés alapját az képezi, hogy a földrajzos hallgatóknak szükségük van terepi, gyakorlati tapasztalatokra, szakmai gyakorlatra. „Szerepelnek ugyan a tantervben terepi- és egyéb gyakorlatok, ezeknek száma, időtartama kapcsán azonban az az általános vélekedés, hogy a több jobb lenne. A bővítésnek azonban komoly korlátot szab a forráshiány, valamint a szervezéssel kapcsolatos nehézségek. A megfelelő időpont megtalálása most sem ment egyszerűen, hiszen a hallgatóknak ez a hét ugyan még szünet, az oktatók azonban már levelező képzéssel és pót-záróvizsgával hangolnak a szeptember 3-án rajtoló félévre. A gerjeni meghívás azonban egy olyan új típusú, komplex gyakorlat lehetőségét teremtette meg, amit részünkről, az oktatási és a kutatási hozadékokat is mérlegelve, nem lehet/lehetett elszalasztani – fogalmazott dr. Pirisi Gábor, a Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai tanszék adjunktusa, a kutatás egyik vezetője és szervezője.

Nem csak oktatási, hanem kutatási célok is vannak, vagyis a végeredmény tudományos szempontból is érdekli a kutatókat, és reményeink szerint hasznos lesz az önkormányzat és Gerjen egész közössége számára. „Terveink szerint a kutatás alapját egy komplex társadalomföldrajzi felmérés fogja képezni, amiben a lehető legteljesebb módon megpróbáljuk rögzíteni Gerjen társadalmának és épített környezetének jelenlegi állapotát. Ennek elemeiként kérdőíveket szeretnénk kitölteni a lakossággal, valamint interjúkat készíteni néhányukkal.  A kutatás részeként felmérjük és fényképekkel dokumentáljuk az épített, valamint a természeti környezet állapotát is, illetve a rendelkezésre álló térinformatikai adatállományt is szeretnénk bővíteni – nyilatkozta Máté Éva, a PTE Földtudományok Doktori Iskola doktorandusza, a kutatás egyik operatív vezetője.” A terveink szerint kilenc hallgató, valamint két doktorandusz folyamatosan a település vendégszeretetét élvezi majd, hozzájuk egy-egy részfeladat kapcsán csatlakoznak település- és népességföldrajzzal, urbanisztikával és építészettel, geomorfológiával és környezetföldrajzzal foglalkozó szakemberek. Igyekszünk a lehető legkevésbé megzavarni a település mindennapi nyugalmát, de arra kérünk mindenkit, hogy ha lehet, könnyítsék meg munkánkat azzal, hogy válaszolnak munkatársaink kérdéseire. Minden eredményünk csak „névtelenül”, a válaszadók azonosítását kizáró módon kerül majd értékelésre.”

Mi a forrása ennek a tudományos érdeklődésnek? „Gerjen közismerten nagy fejlődési lehetőségek, feltehetően komoly változások előtt áll. A társadalomföldrajzban általában egy-egy ilyen átalakulás végeredményére csodálkozhatunk rá, és próbáljuk visszafejteni, hogy mi és hogyan ment végbe. Most azonban egyedülálló lehetőséget kaptunk arra, hogy egy község település- és társadalomföldrajzi átalakulását szinte ideális, kezdeti időponttól nyomon követhessük. Éppen ezért szeretnénk – és erre polgármester úr részéről a szándék, a kormányzat oldaláról pedig a hajlandóság is megvan – az együttműködést hosszú távon fenntartani és kiteljesíteni, formálisabbá is tenni, abban a reményben, hogy nem csak megfigyelni, hanem jó tanácsot adni is képesek leszünk. Ha azonban végül semmi másra nem lesz majd alkalmazható az általunk összegyűjtött és feldolgozott anyag, akkor is egyedülálló betekintést nyerünk egy hazai község keresztmetszetéről, amely nem csak napjaink kutatóit, hanem a 2100-as évek elején élő helytörténészt, gerjeni polgárt is érdekelheti.” – zárta mondanivalóját Trócsányi András.