Üdvözöljük Gerjen Község honlapján

Kitüntetettek

Baross Károly

Baross Károly vízvezeték szerelőként végzett a Szekszárdi Ipari Iskolában 1971 -ben, majd 1986-ban
megszerezte a vízműkezelői szakmunkás végzettséget is.
Az iskola befejezése után a Paksi Állami Gazdaság gerjeni telepén, majd Szekszárdon a Szakály
Testvéreknél, a Tolna megyei Csecsemőotthonban dolgozott 1979. júniusáig.

1979 júniusától a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál vállalt munkát, ahol Gerjen település
tartozott hozzá, egészen 2011. október 10-ig. A szolgáltatást nyújtó cégek időközben változtak, 32 év
alatt átalakultak, de elmondhatjuk, hogy a gerjeni ívóvíz, majd 2001-től a gerjeni szennyvízkezelésben
egy biztos pont volt mindvégig: az pedig ő, Baross Karcsi volt, ahogy helyben ismeri és szólítja őt a
többség.

A csapból folyó víz mindennapi életünk nagyon fontos és meghatározó része. Az időközönként
előforduló vízhiányt mindenki azonnal megérzi. Baross Károly elhívatott és szorgalmas emberként a
megelőzés híve volt munkája során. Sokan nem is tudták, hogy konyhájukban a mosogató mellett
felszerelt nyomásmérőn, ha észlelte, hogy csökkent a víznyomás, már indult is a vízműtelepre, hogy
utána nézze mi lehet a baj. Sok vízhiányt és nyomáscsökkentést hárított el így. Éjszakánként járt
vastalanítani a telepre, hogy senki ne vegye észre a nyomáscsökkenést és reggel már ismét helyére
állt a normál szolgáltatás. A vízműtelep karbantartása, a telepen a fű nyírása, a vízórák olvasása,
cseréje és hosszú évekig a vízdíj beszedése is az ő feladata volt. Utóbbiban felesége Márti volt
többször a segítségére. Karcsihoz mindig lehetett fordulni, mindenkivel igyekezett segítőkészen
bánni. A szennyvízhálózat kiépítése során is készséggel állt mindig rendelkezésre sok családnak
közvetlenül a szennyvíz rácsatlakozásban, bekötésben is segédkezett.

Baross Károly 24 órában volt helyi „vizes ember”, sokszor fizikailag is amikor az árokban hárította el a
csőtöréseket. Szerette volna mindig, ha még jobban mennek a dolgok itt helyben a vízszolgáltatás
terén, ezért még főnökeivel is vitába szállt a település érdekeit szem előtt tartva.

Gerjen Község Önkormányzatának Képviselő -testülete Baross Károlynak a Gerjen Község
Közszolgálatáért Kitüntető Díjat adományozza a település érdekében végzett több évtizedes
munkájának elismeréseként.

Domsa család

A család tősgyökeres gerjeni. Kezdetben Domsa Ferenc és felesége, később már két gyermekükkel közösen szervezik évről évre a Gerjeni Lovasnapokat, mely rendezvény mára már országos hírűvé vált. Domsáék lovak iránti szeretete, a lovas sport iránti elkötelezettségük adta az ötletet ezen rendezvény megszervezéséhez. Lányuk -Domsa Dalma-édesapja nyomdokaiba lépve szintén a lovas sportot választotta, melyben számos sikerért ért már el.
2012-ben a család Gerjen Községért Díjban részesült a tizenötödik alkalommal megrendezésre került Gerjeni Lovasnapokért, valamint a közösségben vállalt példaértékű szerepükért. Segítőkészségükről árulkodik, hogy legyen szó bármilyen rendezvényről, örömmel részt vesznek rajta, sőt kiveszik részüket a szervezésből vagy hozzájárulnak a rendezvény létrejöttéhez.

Haaz Ferenc

Szekszárdon született 1966. 02. 12. –én gerjeni szülők gyermekeként. Labdarúgó pályafutását 10 évesen 1976 – ban a Paksi SE csapatában kezdte.
1977 és 1980 között a Gerjeni Medosz SE játékosa volt.
1980–ban igazolt az akkori budapesti I. István Közgazdasági Szakközépiskola együtteséhez.
1982 nyarán lett a Ferencváros igazolt labdarúgója.
1984 március 3.- án debütált a magyar bajnokság I. osztályában. 1984 – ben tagja volt a Moszkvában Ifjúsági Európa Bajnokságot nyert válogatottnak.
Sorkatonai szolgálata alatt az akkori Újpesti Dózsa színeiben futballozott. Ezt követően 1987 – ben a Budafok csapatához igazolt, majd 1991 –ben Százhalombattára.
Aktív labdarúgó pályafutását 1997-ben Ercsiben fejezte be. Ebben az évben lett a Százhalombattai Futball Club Technikai vezetője, majd 1998 – ban az Ügyvezető Elnöke.
1999 – ben munkát vállalt Pakson, az akkor még NB III. osztályban szereplő Paksi SE vezetőedzője lett.
2000 nyarán visszatért a Ferencvároshoz Technikai vezetőként. Ezt a munkakört nyolc éven keresztül látta el. 2008 és 2010 között a Százhalombattai FC klubtitkára valamint az Ercsi Kinizsi SE utánpótlás csapatainak koordinátora volt.
2010 nyarától ismét a Ferencváros NB I. labdarúgó csapatának Technikai vezetője.
Ezúton szeretnénk Haaz Ferencnek kifejezni elismerésünket, köszönetet mondani, hogy viszi Gerjen jó hírnevét. Az elismerést kimagasló sport sikeréért adja településünk. Életpályája példakép lehet a fiatal generációk számára. Hálánk elismeréseként fogadja szeretettel a Gerjen Községért díjat!

Hegyi János

Hegyi János

Hegyi János Gerjen szülötte. A helyi általános iskola pedagógusa volt 32 éven át, ahol technikát, fizikát és éneket tanított. A nevelőként töltött utolsó 20 évében igazgató helyettesként dolgozott.
Az önkormányzat 2013-ban Gerjen Községért Díjjal jutalmazta a több évtizedes pedagógusi és a közösségért tett példamutató, odaadó munkásságáért. Szervezésének köszönhetően a borverseny a díjátadás évében ünnepelte a 20. évfordulóját.
A hivatása mellett a másik nagy szenvedélye a labdarúgás. Szabadidejében a gerjeni serdülő korcsoport edzője volt 20 évig. Hamar felfigyelt a tehetséges játékosokra. Neki is nagy része volt abban, hogy Junior Európa Bajnok lett Haáz Ferencből. Sikerre vitte a serdülő focicsapatot is, hiszen megyei győzelemmel büszkélkedhettek. A sport iránti szeretete és lelkiismeretes munkája abban is megmutatkozott, hogy 5 évig vezényelte le a kihívás napját az általános iskolában, ami 15 perc sportolásról szólt. Az évek múlásával sem hagyott fel a focival. Szervezésének köszönhetően megalakult a helyi öregfiúk futballcsapat, melynek köszönhetően sokat jártak Foktőre és Géderlakra. Női focicsapat létrehozásával is próbálkozott, s két évig működött is.
Nyugdíjba vonulása után sem tétlenkedik. Hosszú ideje oktat autóvezetési elméletet, így számos gerjeni jogosítványának megszerzésében segédkezett. Továbbra is ugyanolyan lelkesedéssel szervezi a falu borversenyét, mint ahogy azt az első alkalommal is tette.

Kaiserné Fekete Erzsébet

Gerjenben született 1954-ben.
Általános Iskolai tanulmányait Gerjenben végezte, ezután Pakson a Vak Bottyán Gimnáziumban tette le érettségi vizsgáját.
1972-től 1976-ig a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatója volt, itt szerezte diplomáját magyar-orosz szakon.
Ezután visszakerülve Gerjenbe kezdett tanítani szülőfalujába először magyar nyelv és irodalmat, valamint orosz nyelvet.
Később német nyelvet oktatott tanulóinak.
Pályafutása 40 éve során a felnövekvő nemzedékek számára Erzsike néni nyugalmával, szeretetével, a gyerekek iránt való elkötelezettséggel örök példakép marad.
Erzsike néni az idei évben került nyugdíjba, kívánunk neki sok egészséget, hosszan tartó szép, nyugdíjas éveket, és ezúton szeretnénk átadni neki a Gerjen Községért díjat a közösség szolgálatában végzett kimagasló munkásságáért!

Kozák Éva

Mezőtúrról költözött Gerjenbe. Nemcsak szakmájával a fazekassággal foglalkozott, hanem érdeklődött a falu hagyományai, régi tárgyai iránt és szívesen barátkozott az idősekkel.

Két évig 1984-től szervezett egy kis néprajzi szakkört az iskolában.
A testvértelepülés látogatása alkalmával kiállítást készített az általa gyűjtött tárgyakból és utána Lansweiler-i borünnepen is bemutatkozott kerámiáival.

Munkájával segítette a falu bemutatkozó műsorát Kalocsán.
A Vajda Ignác utcai játszódélutánt ő találta ki és vezette 5 éven át.

A mai napig is töretlenül dolgozik szakmájában és számtalan szakmai díj
büszke tulajdonosa lett.
1994-ben lett a Népművészet Mestere.
2017-ben a Tolna megye Művészetéért kitüntetést kapott, hívatásában pedig a Mesterek Tiszteletére elismerést.
2019-ben a Magyar Művészeti Akadémia Köztestületi tagjává választották

Magó Zsuzsanna

Magó Zsuzsanna Gerjen község szülötte. Édesapja hivatását folytatva 1983 óta a helyi általános iskola pedagógusa.
1991-ben a diákönkormányzat vezetőjeként merült fel benne az a gondolat, hogy újjá kellene éleszteni a régi szüreti bálokat. Az első, sikeres próbálkozás új hagyományt teremtett. A XX. szüreti felvonulás alkalmával (2010-ben) vehette át Gerjen kitüntetését. Mára már a  rendezvény falunappá nőtte ki magát, Gerjen egyik legfontosabb közösségi eseményévé.
Természetes, hogy egy ilyen nagy rendezvény megszervezéséhez nem elég egy ember. Magó Zsuzsának minden adottsága megvan ahhoz, hogy elképzeléseihez támogatókat találjon. Lelkesedésével, tenni akarásával, munkabírásával az időseket és a fiatalokat egyaránt megnyeri a közösség ügyének. A résztvevők, a segítők személye az évek folyamán változhat, de a rendezvény fő szervezője, lelke, „mindent-tudója” évről évre ugyanaz.
Magó Zsuzsa életében a látványos közösségi szervezőmunka mellett egy percre sem szorul háttérbe a pedagógus hivatás. Testnevelő tanárként megyei és országos eredményekkel büszkélkedhet az atlétikában és a gyeplabdában. Ez utóbbi sportágat ő ismertette meg a gerjeni gyerekekkel. Munkája nyomán településünk a gyeplabdázás jelentős vidéki bázisa lett.
Osztályfőnökként arra törekszik, hogy tanítványai – a tárgyi tudásnál is fontosabb – emberi értékekkel gazdagodjanak. Különösen szívén viseli a nehéz körülmények között élő gyerekek sorsát. Pályázatírással, vállalkozók megkeresésével teremti meg az anyagi feltételeket ahhoz, hogy ezek a gyermekek is eljussanak színházba, kirándulásokra, sportversenyekre.
Személyiségére jellemző a mély empátia, ezért a diákok is és a szülők is gyakran fordulnak hozzá problémáikkal. Ő mindenkinek igyekszik segíteni, akár csak egy jó tanácsról, akár egy hivatalos ügy elintézéséről van szó. Mindezeket számba véve elmondhatjuk, hogy Magó Zsuzsa, mintegy negyedszázados munkája során Gerjen község életének meghatározó egyéniségévé vált.

Rónyai Sándorné

1918. december 10-én született Budapesten. Családjában hagyományai vannak a tanításnak. Kőszegen a Szent Domonkos Rendi Nővéreknél szerzett népiskolai tanítói oklevelet 1940-ben. Gerjenbe már 11 esztendőnyi tanítói tapasztalattal érkezett (Érábrány 1941-44, Dunapataj, 1945-51, Bölcske 1951-53). Férjével, a szintén tanító Rónyai Sándorral 1953 őszén áthelyezéssel kerültek Gerjenbe, ahol aztán mindketten nyugdíjazásukig és azon túl is dolgoztak. Rónyai Sándor az iskola igazgatója volt (1953-tól 64-ig).
Rónyai Sándorné – Pólika néni, ahogy később a diákjai hívták – 1951-ben Pécsett a pedagógiai főiskolán biológia szaktanítói képesítést szerzett. Ez a tárgy volt számára a legkedvesebb, de mellette folyamatosan tanított földrajzot, kémiát és gyakorlati foglalkozást is. Utóbbit különösen szerette, itt hasznára volt, hogy kamaszéveiben varrást is tanult. Rövidebb időszakokban alsó tagozatos osztályt is vitt. Generációk nőttek fel a keze alatt Gerjenben. Több tanítványa van, akinek a gyermekét is tanította, de olyan is előfordul közöttük, akinek a gyermeke és az unokája is látta őt a tábla előtt. Arra büszke leginkább, hogy szépen felnevelte négy gyermekét – Lajos, Apollónia, Emőke, Gábor mindannyian Gerjenben, a Duna soron nőttek fel. Az iskola kiemelkedő eseményeként tartja számon, hogy az ötvenes években elindult a teljes nyolcosztályos képzés, és ebben neki is tevőleges szerepe volt. Attól fogva jóval több gerjeni diák jutott el az érettségiig és a felsőfokú tanulmányokig. 1979-ben ment nyugdíjba, de egy esztendővel később visszahívták az iskolába. Részidőben tanított tovább egészen 1986-ig, amikor férje halála után, lányai hívására Székesfehérvárra költözött. 2010-ben vehette át rubindiplomáját, 2011-ben Gerjen Községért emlékplakettet kapott.


Comments are closed.