Üdvözöljük Gerjen Község honlapján

Iskola

A gerjeni iskola története

A XVIII. század második felében több felmérés készült az iskolahelyzetről, ezekből emelem most ki a gerjeni adatokat:

1771-ben községünkben egy osztályos református iskola működött 12 tanulóval. Tanítójukat Bicskei Istvánnak hívták. Öt évvel később a tanulók száma már 50, a tanító neve ismeretlen.1777-ben szintén 50 tanuló van, a tanító Lukács János.

Gerjenben még sem 1771-ben kezdődött el a tanítás. Ahol a református egyháznak meg volt az ereje, a presbitériumnak pedig a szándéka, hamarabb is létrehozhattak iskolát. Gerjenben is ez történt, mert az egyházi jegyzőkönyv szerint 1735-től már Bányai Pál volt a „ludi magister”, magyarul a tanítómester. Bizonyára szegényes körülmények között, de már tanteremben oktatta a gyerekeket. Az 1751-től tanítóskodó Kincse Jánosról igen rossz véleménnyel lehetett Galamb József tiszteletes, mert „méltatlan arra, hogy bárhol is tanítóságot vállaljon”, elbocsátotta. 

Az őt követők közül Fényes Pál neve ismert, egy 1768-as megyei jelentésből, amelyben összeírták az akkori tanítókat.

Sáry József tiszteletesnek köszönhetően 1735-től hiánytalanul ismerjük a gerjeni iskolamesterek nevét.

Amikor az állam 1770 után kézbe vette az oktatást és szabályozta a tanítók javadalmazását, a gerjeni tanító a fizetésén felül sót, húst, vajat, mézet, malacot és gyertyafaggyút is kapott az egyház híveitől. 

1777-ben a gerjeni Lukács János tanítónak a fizetése 63 forint volt. Ennyi volt a mözsi, pálfai, a kajdacsi tanító is. Ugyanekkor Decsen, Bölcskén 90 Ft-ot fizettek. Nagyobb településeken 150-et, a városokban 200 Ft felett is fizettek. 

1789-ben már 100-nál több gyerek járt iskolába Gerjenben. Ugyan ebben az évben felmérték az iskolák és a tanítói lakások állagát, A gerjeni épületek a legrosszabb értékelést kapták. Gerjenben új iskola építéséhez fogtak, melynek költségét gróf Feketics György finanszírozta. 1793-ban lett kész az épület. Ebben az épületben folyt az oktatás egészen 1844-ig, amikor is az épület áldozatul esett az ófalusi tűzvésznek.

Az eklézsia egyik irata megőrizte a református iskola 1805-ben készülttantervét. Féléves lebontásban, öt évre készült a tanmenet, amelyből arra lehet következtetni, hogy öt osztályos iskola működött ekkor.

A tűzvész után az új faluban a legsürgősebb feladatok közé tartozott az iskola felépítése. Az iskola 1850-re elkészült, s most is ezen a helyen áll az iskola épülete. Néhány év elteltével a nádtetőt cserépre cserélték. Egy tanügyi ellenőrzést követően bővítették és felújították az iskolát, mely 1859-re készült el. Az ekkor készült ellenőrző jegyzőkönyv csupa dicséretet tartalmaz az épületről.

425900_3187908894269_56867133_n

A 1868-ban életbe lépő Eötvös féle népiskolai törvény végrehajtásához szükséges feltételek – tantervek, tanítók, tanszerek – azonban nem mindenütt álltak rendelkezésre. Erre vall a Tolnai Egyházmegye tanügyi bizottsága elnökségének 1874-es körlevele is, amely minden református egyházközséghez eljutott. Ennek a lényege a következő: a presbitérium intézkedjék, hogy október hó folyamán mind az elemi, mind az ismétlő iskola megnyittassék. A taneszközöket – könyv, papír, toll, tinta – az egyházi pénztárból előre meg kell venni, s az első tanítási napon a gyerekeknek ki kell osztani. Majd a taneszközök árát a tanulóktól be kell szedni, hogy az egyházi pénztár hiányt ne szenvedjen.

1869-ben a gerjeni bíró és a jegyző a nép meghallgatása nélkül erőszakkal a református iskolát a község tulajdonába vetették. Ennek oka ismeretlen. Három év múlva az iskola visszakerült az egyház tulajdonába.

1878-ban Tolna megye közigazgatási bizottsága megvizsgálta a népoktatás helyzetét, s a hitfelekezeteket a tantermek és a tanítók számának növelésére kötelezte. Ez a kötelezettség a gerjeni református iskolára is vonatkozott. Ennek megfelelően a gerjeni református egyház telket vásárolt, s iskolaépítésbe kezdett. Az új épület1881-ben el is készült. Megoldhatatlan problémát jelentett viszont – más településeken is – a rengeteg hiányzás. A tanulóknak elvileg egész évben járniuk kellett volna iskolába. A családoknak azonban tavasztól őszig szükségük volt a gyerekek munkájára, így otthon tartották őket. Ezért büntetés járt volna, de mivel ezt sok szülő úgysem tudta volna megfizetni, a tanítók inkább szemet hunytak a hiányzás fölött. A télen a szegény gyerekek hiányos öltözékük miatt nem tudtak iskolába menni.

Az 1885-86-os tanévben a közigazgatási bizottság az iskolai könyvtárak állományát mérte fel. A helyzet igen siralmas volt: a 60 könyvtár összesen 5419 kötettel rendelkezett. Ebből a gerjeni református népiskola 8 azaz nyolc kötettel vette ki részét. (De ugyanennyi könyvet mondhatott magáénak a harci, a kétyi vagy a kistormási iskola is.) A megye több településén volt tanítóhiány, egy 1893-as adat szerint Gerjenben is. A létszámhiányt – az illetékesek szerint – a néptanítók alacsony bére, s a végzettségükhöz méltatlan életkörülményeik idézték elő.

1740-től egészen 1903-ig Gerjenben csak a református iskola egy tanítója oktatta a gyerekeket. A református egyház 1903-ban kérelmezte a második tanító beállítását, mert ekkor már 98 tanuló járt az iskolába.

iskola2

1906 és 1908 között épült meg a községi népiskola, ahol egy tanító kezdte meg az oktatást. Ekkortól két iskola párhuzamosan, de minden tekintetben együtt dolgozott. 1947-ben a két iskolában összesen 175 tanuló járt. Ekkortól már nyolc osztályosak voltak az iskolák. A községi iskolába ez követően már két tanító dolgozott, mert 89 fő járt az intézménybe.

A református iskolát 1949-ben államosították. Ezután a két iskolának egy vezetése és egy tanári kara lett. A volt református iskola négy tantermében a felső tagozat, a volt községi iskola négy tantermében az alsó tagozat kapott helyet. 

Az ezerkilencszáznyolcvanas évek legelején az iskola ÁMK-vá (Általános Művelődési Központ) alakult. Hozzátartozott az iskola, óvoda, könyvtár, művelődési ház és a konyha. Ez a közös fenntartás tartott egy évtizeden keresztül.

IM001327

A rendszerváltást követően a református egyház nem kérte vissza az iskolát, így önkormányzati fenntartásban maradt.

A millennium évében az iskola felvette Gerjen község híres szülöttjének Kenessey Albert hajós kapitány és az első Magyar Hajózási Kézikönyv megalkotójának nevét.

A „kétlakiság” egészen 2003-ig tartott. Az akkori önkormányzat 2002 szeptembere és 2003 augusztusa között a régi református iskola épületéhez új négy tantermet épített, s a korábbi községi iskola épülete más funkciót kapott. Így ettől az évtől kezdődően a nyolc osztály, és az iskola pedagógusai egy épületben folytathatták munkájukat tovább.

A gyermek születések demográfiai mélypontjának, az új oktatási törvényeknek, és gazdasági hatások miatt, gerjeni iskola fennmaradása érdekében 2008. szeptember 1-től a Faddi Gárdonyi Géza Általános Iskola tagiskolája lett a gerjeni iskola, így tagiskolaként működött tovább.

2016. szeptember 1-ével a Tolna Megyei Református Egyház vette át az iskola fenntartását, így 60 év elteltével ismét református iskola lett Gerjenben. A Gerjeni Református Általános Iskola és Óvoda három évig működött, miután a református egyház tovább nem kívánta működtetni az intézményt. 

Az átszervezéseket követően 2019. szeptember 1-től az óvoda visszakerült az önkormányzat fenntartásába, az iskola állami fenntartás alá került, és a Dunaszentgyörgyi Csapó Vilmos Általános Iskola Tagintézménye lett.

Gerjeni iskolaigazgató:

2019- Máté Dénes (megbízott tagintézmény-vezető)

Dunaszentgyörgyi Csapó Vilmos Általános Iskola Gerjeni Tagintézménye
OM azonosító: 036325
Intézmény címe: 7134 Gerjen Szent I. u. 26.
E-mail cím: gerjen.iskola@tolna.net
Tel: 06 75/337-041, Fax:06 75/337-041

Comments are closed.