Rólunk írták

2017. augusztus

Roszatom: Finnországban táboroztak a paksi és gerjeni gyereke

Paks, 2017. augusztus 10., csütörtök – (PAKS-PRESS) – Két hetet töltött Finnországban, a Balti-tengernél a Roszatom és a Rosszotrudnicsesztvo együttműködésében létrejött, a Roszatom Iskolájának nemzetközi táborában tizenkét magyar diák Paksról és Gerjenből.

A Botteni-öböl partján, a festői Kalajokiban a magyarokkal együtt július 26. és augusztus 8. között összesen 70 finn, orosz, cseh, szlovák és bolgár 10-16 éves gyermek üdült a multikulturális nyitottságot, a többnyelvűséget és a gyerekek kreativitásának kibontakoztatását elősegítő táborban, írja a Kotimex PR Ügynökség.

 

A pihenés mellett egy sor érdekes programot szerveztek az orosz és finn pedagógusok a gyerekeknek, akik játékos formában fejleszthették kommunikációs képességeiket.

Az egyik ilyen program, a Játsszuk nagyszüleink játékait! részeként, egymás szabad térben játszható, illetve fejtörő játékait tanulták meg a gyerekek, amelyekkel később hazájukban megismertethették barátaikat is.

Nemcsak az együttműködés képességének elsajátítását, hanem egymás nyelvének és kultúrájának megismerését is szolgálta a gyerekek által választott program.

 

Egy másik program egymás kultúrájának, szokásainak, kézműves hagyományainak megismerését segítette a mesevilág és a mondák által. A napi történéseket mini híradókban foglalták össze a táborlakók.

 

A mozgás állt a harmadik program középpontjában, amely a tánc, mint a nemzetek közötti univerzális kommunikációs eszköz segítségével hozta közelebb egymáshoz a táborozókat, akik közös táncbemutatót tartottak a tábor végén Dance My World címmel.

 

Egy további program a közös kulturális gyökerek feltárásával izgalmas kalandozásra hívott, illetve a Nyelvi elsősegély nevet viselő projekt kommunikációs feladatokat adott bolgár, cseh, finn, magyar orosz és szlovák nyelven, amelynek eredményeként született egy tábori bolgár-cseh-finn-magyar-orosz-szlovák tábori szótár.

 

Az egyik táborozó, a 15 éves paksi Rákosi Balázs elmondta, hogy a legérdekesebb az volt, hogy annak ellenére is szót tudtak érteni a többiekkel, hogy nem értették egymás nyelvét. Balázs, aki a gyermekek szószólója is volt egyben, és kiválóan beszél angolul, megemlítette, hogy kamasz-szerelmek is szövődtek a táborban.

–  Nagyon érdekesek voltak a szabadidős programok és sikerült nagyon sok barátra szert tenni, akikkel tartjuk a kapcsolatot a közösségi médiában, ötven gyerekkel kerültem közelebbi kapcsolatba. Az ősztől tanulom az orosz nyelvet is – fűzte hozzá.

A 13 éves Bajnai Zselyke szintén Paksról vett részt a táborban és arról beszélt, hogy milyen sokat tanultak angolul, a végén még egy mesét is előadtak. Nagyon jó volt a csapat, és bármikor visszamenne a táborba. Édesapja, Bajnai Péter Krisztián szerint a gyerekek számára életre szóló élmény volt a finnországi tábor, nagyon sokat jelentett az, hogy idegen nyelvi környezetben megtanulták megértetni magukat másokkal, ezért sokat fejlődött a gyerekek nyelvkészsége is.

 

A gyerekek természettudományos ismereteiket is bővíthették. Játékos feladatok segítségével feltárultak előttük a matematika, a fizika és a mérnöki tudományok titkai.

 

A Roszatom Iskolája egyike a Roszatom és a Rosszotrudnicsesztvo által közösen szervezett és támogatott nemzetközi gyermekprogramoknak.

A program célja, hogy elősegítse a különböző országokból származó gyerekek egymás közötti kommunikációját és a különböző nemzetek kultúrájának megismerését.

A tábor eredményeképpen a gyerekek egyedi tudást, életre szóló tapasztalatokat szereztek és új barátokra leltek.

 

A projekt keretében hasonló tábort szerveztek idén nyáron, a Fekete-tenger partján Oroszországban, illetve Bulgáriában, és az Atomkölykök táborázásán idén is részt vett négy magyar gyermek.

Az atomkölykök Csak egy nyári esőcímmel mutatnak be egy bájos zenés előadást augusztus 11-én, Pakson és augusztus 14-én, Kalocsán.

2017. augusztus 10. 11:59:16  www.pakspress.hu

Most hódoltságkori edényeket készít

A reformáció ötszáz éves évfordulójához kapcsolódóan 1600-as évekbeli cserépedényeket készít Kozák Éva. A mezőtúri származású, Gerjenben élő fazekas neve ismert a szakmájában. Már a tárgyalkotó kézművesek munkáinak zsűrizésére is felkérik.

Saját tapasztalatai alapján, és kortársai munkásságát is ismerve, Kozák Éva meggyőződése, hogy sanyarú élethelyzetben lehet igazán jól dolgozni. Olyan időszakban, amikor minden happy és hurrá, megyünk nyaralni, nem születnek figyelemre méltó alkotások.

A Gerjenben élő fazekas haladását gyakran nehezítették hullámvölgyek – sajnos és szerencsére. Anyagi nehézségek, válás, keserves körülmények közötti alkotás, szedett-vedett megoldások a műhelymunkára, az égetésre. Ám maga a munka, a teljesítmény, a színvonal nem volt hullámzó soha. Két házasságából három gyermeke született, de még állapotosan is szívesen ült a korong mellé, szemet gyönyörködtető edényeket remekelve.

Az évek során elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere, a Népi Iparművész és a Népművészet Mestere címet. Ma már zsűrizésben is részt vesz: a kézművesek, kismesterek alkotásainak bírálója. Legutóbb Debrecenben látott el ilyen feladatot. (Zsűriztetés általában évente egyszer van minden megyeszékhelyen. A beadott szőttest, faragást, gyöngyékszert, kerámiát, egyebet A vagy B kategóriába sorolják, illetve elutasítják, ha nem felel meg a követelményeknek.)

Sok kutatómunkát végzett Kozák Éva, bújta a múzeumokat, hogy pontos ismeretek alapján, korhű és a tájegységre jellemző cserépedények kerülhessenek ki a műhelyéből. Mezőtúron nőtt fel, először az alföldi stílust tanulmányozta. Foglakozott sütőedényekkel, butéliákkal (pálinkásbutykos), áttört kerámiákkal. Gerjenbe 1980-ban költözött, itt a dunántúli fazekasság felé fordult, de ahogy mondja „a Sárközbe nem kaptam bele, mert ez nekem nem az anyanyelvem”. Sárköziből csak egyfajtát, úgynevezett macskanyomos kancsókat készített.

Aztán 1990-től következett a református úrasztali edények – korsók, kenyérosztó tálak – korszaka. S napjainkban megint valami mással foglalkozik, valami újjal – ami régi –, a hódoltságkori, 1600-as évekbeli fazekassággal. Ennek a jelképrendszere izgatja, s ezt jeleníti meg legfrissebb munkáin: madarak, virágok, égitestek, kígyók, gyümölcsök, feliratok. A reformáció ötszáz éves évfordulójára is ilyen műveket – főleg tálakat – készít.

Pedagógus lelkületű embernek vallja magát, de biztos abban, hogyha újrakezdhetné, ugyanilyen tűzzel dolgozó kézműves lenne. Valószínűsíti, hogy azért, mert a felmenői között sok volt a kovács.

Nem erőlködve, de erőteljesen, lendületesen dolgozik. Jelmondata szerint „Aki nem ura a mesterségének, az a rabszolgája”. A görcsös akarást és az unalmas sablonmunkát egyaránt kerüli. Hangsúlyozza, hogy a kézműveseknél is minden fejben dől el. Gógyi kell az alkotáshoz! S csendben megjegyzi, hogy ez csak a pályatársai húsz százalékának adatott meg. Pedig, ha nincs odafigyelés, könnyen megszületik a giccs, a tévutas tarkaság. Holott a magyar népi kerámia legfőbb tulajdonsága az, hogy egyensúlyban vannak a színek, és még véletlenül sincs agyoncsicsázva.

Már 21 évesen mester címet kapott

Mezőtúron született Kozák Éva 1958-ban. Tanulmányozta az alföldi, később a dunántúli fazekasságot is. Gerjenbe 1980-ban költözött. Két házasságából három lánya született. Munkássága sokrétű. Tálaló- és sütőedények, butéliák, kancsók, vázák, gyertyatartók, áttört kerámiák, református úrasztali edények és a hódoltság korát idéző tálak kerülnek ki a műhelyéből. Munkáiért számos elismerést, kitüntetést, pályadíjat kapott. A Népművészet Ifjú Mestere (1979), a Népi Iparművész (1983) és a Népművészet Mestere (1994) cím birtokosa. Az utóbbi időben népművészeti zsűrizésre is felkérik.

2017. 08. 07. 19:40 www.teol.hu

 

 

Oroszországban turnézik a gerjeni Duna-Rock Akusztik együttes

Az oroszországi vendégszerepléshez hozzásegíthette a zenekart a Duna-parti településnek az orosz Desznogorszkkal kötött testvérvárosi kapcsolata. E kapcsolat ápolására szolgáló programok is szerepelnek a zenészeket turnéjukra elkísérő polgármester munkatervében, míg a zenekar föllépései a kulturális kapcsolatokat mélyítheti.

A Duna-Rock Akusztik mindössze négyéves alakulat. 2013-ban az abban az évben megrendezett Duna-Rock Találkozóra, alkalmi formációként létrejött, akkor kéttagú, „egy szál gitáros” formációt életben tartotta a közönség. Később teljes zenekarrá bővültek, dobossal és még egy énekessel, majd újabb beugrókkal és egy állandó basszusgitárossal egészült ki a csapat.

Az apropóként szolgált találkozót egyébként június 9. és 10. között, most kilencedik alkalommal idén is megtartották, és azon most is föllépett az azonos nevet viselő együttes.

A tagok „magassági sorrendben” (A zenekar saját poénja a Face-profiljukról, lásd később is!):
Sólya Karolina – ének, Oláh László – ének, Rogács Mihály – gitár, Mezősi László – dob.
A zenekart két külsős „civil”, Asztalos Gábor és Nagy Győző is segíti, „ők egyforma magasak”. Idén újabb taggal, Pilisi Istvánnal, alias Pityesszel egészült ki a zenekar, aki „a Jodzsi haverja, és kb. olyan magas, mint ők” – mármint a zenekar.
🙂

2017-08-03 14:07:48 www.kalohirek.hu

 

Egy hónap múlva újraindulhat a gerjeni komp! – Megérkezett a pénz az elsüllyedt hajó javítására

12 millió forint állami támogatást kap Gerjen önkormányzata a Meszes-Gerjen kompátkelőnél szolgáló, a januárban történt dunai jégzajlás során elsüllyedt Szekszárd vontatóhajó javítására. A pénz tegnap már meg is érkezett az önkormányzat számlájára – tudta meg portálunk. Az önkormányzati testület felhatalmazása értelmében a javítási munkát a polgármester rendelheti meg, amire külföldi útjáról hazatérve hétfőn keríthet sort Romhányi Károly gerjeni polgármester. A városvezető jelenleg a település oroszországi testvérvárosában, Desznogorszkban tesz látogatást.

A kompvontató kishajó elsüllyedéséről annak idején írtunk, majd nyomon követtük a hajó kiemelését megelőző vizsgálatokat, majd a kiemelés műveletét is, amelyekkel a baleset okát igyekeztek tisztázni.

Mostantól fölgyorsulnak az események, mivel a hajójavítási projektet 12 millió forintos állami segítség hozza mozgásba. A támogatás ténye már korábban is ismert volt, hiszen az erről szóló határozat már megjelent a Magyar Közlönyben is.

TEGNAP AZONBAN TÉNYLEGESEN BEÉRKEZETT A TELEPÜLÉS SZÁMLÁJÁRA A HAJÓ JAVÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLAMI 12 MILLIÓ.

A támogatás 100%-os intenzitású, tehát a javítási beruházás önrészt nem igényel Gerjentől, a 12 millió forintos összegre irányuló kérelmet a település a javításra vonatkozó árajánlat ismeretében tette.

A HAJÓ JAVÍTÁSÁRA MEGBÍZÁST A POLGÁRMESTER ADHAT, AKI JELENLEG OROSZORSZÁGBAN, MOSZKVÁBAN, ILLETVE GERJEN TESTVÉRVÁROSÁBAN, DESZNOGORSZKBAN TARTÓZKODIK, AHOVÁ A GERJENI DUNA-ROCK AKUSZTIK EGYÜTTEST KÍSÉRTE EL EGY OTTANI ZENEI FESZTIVÁLRA.

Romhányi Károly ottani tartózkodását a testvérvárosi kapcsolatok ápolására is fölhasználja, majd Oroszországból való hazatérte után, várhatóan jövő hétfőn rendelheti meg a hajó javítását.

A javító cég előzetes nyilatkozata szerint

A KISHAJÓ JAVÍTÁSA 2-3 HETET VEHET IGÉNYBE.

A használatba vételhez szükséges lépések és a leendő üzemeltetővel való szerződéskötés után,

VÁRHATÓAN EGY HÓNAP MÚLVA ÁLLHAT ÚJRA A KÖZLEKEDŐK SZOLGÁLATÁBA A SZEKSZÁRD, ILLETVE AZ ÁLTALA VONTATOTT KOMP 

– tudtuk meg.

2017-08-03 20:40:35 www.kalohirek.hu

2017. július

Moszkvában jártak, tengernél táboroztak a gerjeni fiatalok

A Roszatom Iskolája tavaly Hajdúszoboszlón vált nemzetközivé, annak sikerén felbuzdulva idén nyáron hasonló tábort szerveztek Bulgáriában.

Habár csupán tizennégy esztendős Vidák Patrik, meglepően éretten mesélt lapunknak a több mint háromhetes oroszországi táborozásról, amelyen öt gerjeni társával vett rész. Patrik most fejezte be az általános iskolát, és a bonyhádi Petőfi gimnáziumban egy életre szóló élményeket hozó nyár után kezdi majd meg tanulmányait. Elmesélte, hogy ott voltak Moszkvában az Atomexpón is, a Roszatom Iskolája elnevezésű programot képviselve, utána pedig a Fekete-tenger partján táboroztak. Összesen tizenkilencen voltak Magyarországról, de helybeli, cseh, szlovák és bolgár gyerekek is voltak velük. Ide azért jelentkezett, mert kíváncsi volt, miben mások az orosz emberek, mint a magyarok, milyen a kultúrájuk.

– Nagyon sok barátra tettünk szert, külföldiekre, oroszokra. Most is tartjuk a kapcsolatot – árulta el. Mivel oroszul nem tudnak, angolul, vagy fordító programmal kommunikálnak. Kint a táborban tolmács volt a segítségükre, így még könnyebb dolguk volt. Patrik azt mondja, neki az volt nagy élmény, hogy minden este összegyűltek, mindenki elmondta, hogy érzi magát a táborban. A gerjeni ifjú elárulta, tudja, hogy az atomerőmű építése miatt jönnek majd orosz emberek is, s arról is van tudomása, hogy a falujukban is számítanak arra, hogy ott fognak majd lakni. Ennek ő nagyon örül, persze az volna a legjobb, ha a most megismert gyerekek is köztük lennének. Patriknak eddig nem volt személyes tapasztalata, de most úgy látja, nagyon barátságos, nyitott és aktív emberek az oroszok.

Romhányi Károly polgármester őszintén örül, hogy ilyen lehetőséghez tudták juttatni diákjaikat annak a szisztematikus munkának köszönhetően, amit a Paks II. projekthez való kapcsolódás érdekében végeznek. Nyolc gyerek – hat Oroszországban, kettő Finnországban – teljesen ingyen, heteket tölthet külföldön, nemzetközi közegben, ami nyitottabbá, érdeklődőbbé, befogadóbbá teszi őket. Az, hogy más nemzetek fiataljaival találkoznak, idegen nyelven kommunikálnak, a későbbiekben hasznosítható tapasztalat. Saját, reális élményeket szereztek a gyerekek, amit megosztanak szüleikkel, barátaikkal is. Mindez persze azért is fontos – tette hozzá – mert Gerjennek van már oroszországi testvértelepülése, Desznogorszk, illetve reális esélyét látják annak, hogy orosz szakemberek költözzenek a községbe, ahol rövidesen lakópark épül.

A Roszatom egy másik gyermekprogramja a Nuclear Kids, amelybe az utóbbi években magyar gyerekek is kapnak meghívást. A táborozók profi szakemberek segítségével évről évre színpadra állítanak egy musicalt, amelyet hazánkban is bemutatnak. Így lesz ez idén is. A cseh, bolgár, amerikai, indiai, török, bangladesi és magyar gyerekszereplők előadását a közönség augusztus 11-én, Pakson láthatja.

2017. 07. 19. 13:35  teol.hu

 

Sok tervük megvalósulhat hamarosan a gerjenieknek

Az éves költségvetését meghaladó pályázati forráshoz jut idén Gerjen község önkormányzata. A TOP-keretből százmilliót nyertek el, egyéb forrásból még ennél is többet.

A község fejlesztési elképzeléseit és az ezek finanszírozását segítő pályázatokat kivétel nélkül a Paks II projekthez illesztve készíti el az önkormányzat. Romhányi Károly polgármester ennek tulajdonítja azt, hogy páratlanul eredményesek a pályázataik.

A legfrissebb hír, hogy a TOP-ban több mint 48 millió forintot nyertek el az általános iskola épületének energetikai célú fejlesztésére, ami szigetelés, fűtéskorszerűsítés és a nyílászárók cseréje mellett napelemek telepítését foglalja magába. – Köszönet illeti a megyei önkormányzatot és Hirt Ferenc fejlesztési biztost, mert átlátták, hogy ez egy paksi beruházással szomszédos településen fontos lépés – fogalmazott Romhányi Károly– Külön öröm, hogy önerőre nincs szükség. Szintén TOP-forrásból végezhetik el az egészségház kialakítását, épületek funkciónak átcsoportosításával. Itt 50 milliót meghaladó a támogatás mértéke, de – mivel a költségvetés 64 millió forint – elképzelhető, hogy egyéb pályázati forrás után néznek. Az összeg elsősorban eszközbeszerzésre kell, mert az állomány igen elavult, némely darabja muzeális értéket képvisel. Az egészségügyi alapellátás biztosított, ezzel a körülményeket is megfelelő színvonalra tudnák emelni. 

A paksi atomerőmű által alapított Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány pályázatán négy igényük nyert pozitív elbírálást. Egy tanulmány elkészítése mellett a Gerjeni Lovasnapok szervezésére, egy korábban vásárolt ingatlan vendégházzá alakítására nyertek forrást, valamint a művelődési ház energetikai fejlesztésére. Ez tekinthető az épületfelújítás első ütemének, a következőre szeretnének még idén pályázni, hogy a gerjeniek és a majdan érkezők kikapcsolódását kulturált körülmények között tudják biztosítani. A 13 millió forint támogatást nyert beruházás egy-két héten belül elkezdődik. A vendégházra 12 milliót nyertek, s valamivel több mint kettőt saját forrásból biztosítanak. Egy műfüves pálya építésére, a korábban elsüllyed kishajó felújítására, valamint egy új kút fúrására nyert összeggel együtt meghaladja a 200 milliót a pályázati támogatás, ami igen derék összeg tekintve, hogy 140 millió a falu éves költségvetése.

Az ivóvízprobléma is megoldódhat
Hosszú egyeztetéseket követően 12 millió forint állami támogatást kapott Gerjen önkormányzata a télen elsüllyedt, majd később kiemelt kishajó teljes felújítására.
Habár 2012-re elvégezték az ivóvízminőség-javító programot, a lakossági panaszok gyakorlatilag a kivitelezés lezárása óta folyamatosan érkeznek az önkormányzathoz. Romhányi Károly a károk csökkentése érdekében több lépést is tett, egyik most hozta meg az eredményt: a kormány 40 millió forintot különített el egy új kút fúrására.

 

2017. 07. 16. 13:51 teol.hu

 

2017. június

A fasor árnyéka már kevés volt a sátraknak

A jól szervezett rockfesztivál idén is probléma nélkül zajlott le és új színekkel gazdagodott.
 Új zenekarok, új stílusok is megjelentek az idei Gerjeni Duna-Rock Találkozón. A rockzene mellett felcsendültek blues dallamok és rockabilly muzsika is.

Egyéb tekintetben a fesztivál azt hozta, amit a szervezők ígértek és a fesztiválozók vártak: remek zenészek kiváló koncertjeit, kellemes környezetet és kísérő programokat. A harmadik, szombati napról még nincs statisztika, de csütörtökön és pénteken meghaladta a látogatók száma az ezret.

Egyre többen vannak, akik a fesztivál teljes idejére leköltöznek, a fesztiválhelyszínt ölelő fasor árnyéka már kevés is volt idén a sátraknak. A szervezők – mint Mezősi László megerősítette – gondolkodnak azon, hogy valamilyen gyorsan növő fafajtát telepítenek, hogy jövőre ilyen gond ne legyen. Minden tekintetben hasonló előrelátással és körültekintéssel szervezték a fesztivált, amely – minden bizonnyal ennek eredményeként is – balhé- és problémamentes volt idén is.

Zenekarok

A paksi Pagony koncertjével kezdhették a ráhangolódást a fesztiválozók. Ugyanezen az estén lépett színpadra a P.S. és a Hátsó Ajtó zenekarok után a Kárpátia. Pénteken csendült fel a fesztivál történetében először blues muzsika Pribojszki Mátyás jóvoltából, és akkor játszott a közönségkedvenc Duna Rock Akusztik, valamint a Pokolgép. Szombaton az Idióták és a Dinamit mellett egy Guns N’ Roses Tribute zenekar, a Reckless Roses is húrok közé csapott.

 

Azok számára, akik sátorral, több napra érkeztek, pénteken és szombaton is gondoskodtak elfoglaltságról. Egy sor vetélkedővel, például motorhangerő-versennyel ütötték el az időt. Lehetett Trabantot tolni, régi keleti autócsodákat bámulni, hiszen Trabant–Wartburg találkozót is rendeztek.

Már elmaradhatatlan a motokrossz és street fighter bemutató, illetve a motoros felvonulás, amelynek résztvevőit és nézőit idén is riogatta az eső, de végül nem mosta el. Délutánonként a sátrakból előkerültek a gitárok, kisebb csoportokban zenélve hangolódtak a fesztiválozók a Duna-Rock Találkozó esti koncertjeire.

2017. 06. 13. 13:48 http://teol.hu

2017. február

Órákba telt, míg a felszínre hozták a 17 tonnás hajót

Hosszadalmas és látványos folyamat eredményeként emelték ki ma a Szekszárd nevű kishajót, amely január 16-án süllyedt el a gerjeni kikötőben.

Romhányi Károly polgármester elmondta, hogy az önkormányzatnak sikerült találnia egy olyan céget, amely rendelkezik megfelelő daruval ahhoz, hogy a körülbelül 17 tonnás hajót kiemelje. Nagy érdeklődés mellett – több tucatnyian követték figyelemmel az eseményeket a töltésről – már reggel hozzáfogtak az előkészületekhez, amiben egy búvár is részt vett, de csak délutánra sikerült felszínre emelni a hajót.

A műveletet a rendőrség, a katasztrófavédelem, a vízügy és a közlekedésbiztonsági hatóság képviselői is nyomon követték, tudtuk meg a polgármestertől, aki arról is beszámolt, hogy nem látszik sérülés a hajótesten. Azt, hogy miért süllyedt el, további vizsgálatok során tudják megállapítani. A faluvezetés mindent elkövet, hogy újra üzemképes legyen a kishajó, mert fontos szerepe van Tolna és Bács-Kiskun megye kapcsolatában most is és még fontosabbá válik a Paks II beruházás során.

2017. 02. 09. 16:40 teol.hu

2017. január

Elnyelte a Duna a gerjeni komp hajóját

Víz alá került a Gerjen és Kalocsa közötti komp Szekszárd névre keresztelt vontatóhajója.

Partra emelését jövő hétre tervezik. Romhányi Károly polgármester elmondta, hogy múlt pénteken vették vissza a komp üzemeltetését, a hajó pedig hétfőn elsüllyedt. A vizsgálat és a műszaki helyreállítás tervezése zajlik, de az már most látható, hogy ilyen hidegben nem lehet hozzáfogni a kiemeléshez, mert csak tetéznék a károkat.

A polgármester tájékoztatása szerint a katasztrófavédelem és a rendőrség helyszíni szemlét tartott, ennek során megállapították, hogy sem környezeti kár, sem személyi sérülés nem történt. A hírekkel ellentétben megtörtént a hajó téliesítése, azaz nincs benne gázolaj, így emiatt nem jelent veszélyt a környezetre.

Szakértői vélemény alapján a teljes körű műszaki vizsgálathoz a hajó kiemelése szükséges, melyet azonban a zord időjárás akadályoz. Az önkormányzat kiemelten fontos ügyként kezeli a hajó műszaki állapotának helyreállítását és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy tavasszal ismét menetrend szerinti kompjárat kösse össze a Duna két partját – húzta alá a polgármester. Azt is elmondta, hogy a komp rendelkezik biztosítással, jelezték is a káreseményt, de a kár mértéke még nem ismert.

2017. 01. 19. 17:46 teol.hu

2016. szeptember

img9424

Paks 2: magyar vállalkozók Oroszországban

2016. szeptember 14. 15:23:56  nyomtatási kép

(PAKS-PRESS) Paks, 2016. szeptember 14., szerda – Magyar, elsősorban Tolna megyei vállalkozókból álló üzleti delegáció utazott Oroszország szmolenszki körzetébe, hogy a paksi atomerőmű kapacitás-fenntartási projektjének hátterében az üzleti lehetőségekről tájékozódjanak, tájékoztassanak és kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatrendszert alakítsanak ki.

Kiss G. Péter, a Paks-Press tudósítója írja:

Budapesti, Tolna megyei – köztük gerjeni -, üzleti delegáció közel ötnapos látogatást tett az oroszországi Szmolenszk megyében, Szmolenszk városában és a szmolenszki atomerőmű kísérővárosában, Desznogorszban. A delegációt vezető Romhányi Károly, Gerjen polgármestere, a Miniszterelnökség – Tolnai megyei fejlesztési biztosának, Hirt Ferencnek személyes megbízásával érkezett a térségbe, hogy a két megye, Tolna és Szmolenszk között az üzleti hátterekre vonatkozó gazdasági kapcsolatok megindulhassanak és a partneri viszonyok kialakulhassanak. Desznogorszkban, – Gerjen testvértelepülésén -, hasonló szándékkal folytak tárgyalások.

Romhányi Károly, a paksi atomerőmű kapacitás-fejlesztéshez szükséges háttérgazdaság Tolna megyei kiépítésének lehetőségeit ismertette az Szmolenszkben, orosz gazdasági vezetők és partnerek előtt. Tolna megye üzleti delegációjának tagjai, Szmolenszk megye gazdasági vezetői és a vállalkozások képviselői a megyei kereskedelmi- és iparkamara épületében mutatták be a termékeik kínálatát.  Magyar részről több építőipari-, mezőgazdasági – és borászati vállalkozás vezetője ismertette prezentációját.

A tanácskozáson jelen volt Alekszandr Vlagyimirovics Kondruszik, a Szmolenszki Kereskedelmi- és Iparkamara alelnöke, Szergej Viktorovics Kotyelnyikov a Szmolenszk megyei Befektetés-fejlesztési Hivatal tanácsosa, Sztaniszlav Mihajlovics Kulazsnyikov, a Szmolenszk megyei Befektetés-fejlesztési Társaság igazgatója, és Vjacseszlav Vlagyimirovics Szedunkov, Desznogorszk város polgármestere.

– A magyar és az orosz, megyék közötti üzleti lehetőségek kölcsönös bemutatása a gazdasági kapcsolatok kialakításának első feltétele volt – fogalmazott a tárgyalások után Romhányi Károly. Mint mondta, az azonnali szerződések lehetősége nem állt fenn, hiszen a felek elsődleges szempontja tájékoztatás és a tájékozódás volt.

– A szmolenszki, megyei szintű tárgyalások ugyanakkor mégis eredményesnek tekinthetők, mert túl a magasszintű kapcsolat-felvételén, számos olyan orosz  üzletember is részt vett a tárgyalásokon és termékprezentációkon, akik csupán “megfigyelők” voltak, véleményüket nyilván később alakítják ki  – tette hozzá a Tolna megyei fejlesztési biztos képviselője.

Romhányi Károly, arra a kérdésre, hogy milyen magyar vállalkozások képviselői vettek részt a tanácskozáson úgy válaszolt, hogy az üzleti világnak elsősorban a magánfektetők között érhető okokból megvannak a maga diszkréciós elemei, de annyit elárult, hogy budapesti, Tolna megyei, szekszárdi, paksi és gerjeni résztvevői voltak jelen és a részletes termékprezentációk minden bizonnyal meggyőzőek voltak.

Mint az korábbról ismeretes, Desznogorszk és Gerjen közel egy éve alakított ki testvértelepülési kapcsolatot, amelynek közös rendezőelve, hogy mindkét település egy-egy atomerőmű kísérő településének tekinthető. A két település vezetése úttörőmunkát kezdett el abban a tekintetben, hogy az atomerőműves lakossági – dolgozói közösségek kapcsolati tőkéje megszerezhető illetve kialakítható legyen. Ennek jegyében a vállalkozói delegáció következő állomásán, Desznogorszkban folytatódtak a tárgyalások és termékprezentációk.

A desznogorszki magyar prezentáción elsőként Paks helyi turisztikai és gyógyászati lehetőségeit mutatta be Romhányi Károly, a szmolenszki atomerőmű Látogató Központjában, 2016. szeptember 9-én. A megbeszélésen jelen volt Olga Okunyeva, Szmolenszk megye helyettes kormányzója, Vjacseszlav Szedunkov, Desznogorszk város polgármestere, továbbá számos orosz gazdasági vezető és szakértő.

Romhányi Károly elmondta, hogy a Paks 2 beruházáshoz infrastrukturális fejlesztések tervezetei készülnek, utak- és egy Duna híd is épülhet. Paks és a paksi atomerőművek körüli települések, így Gerjen is készül az atomerőmű beruházás háttérének fejlesztésére, amely szociális- és közlekedési és turisztikai, infrastrukturális beruházások lehetnek. A “turisztikai csomag” egyik példájaként említette, hogy Gerjen önkormányzata és a paksi Gyógyfürdő megállapodást kötött rekreációs kezelésekre, de része még egy budapesti és egy kalocsai kirándulás és borkóstoló is, ezek az elemek bővíthetők horgászattal, vagy vadászattal.

Vjacseszlav Szedunkov, Desznogorszk város polgármestere elmondta, hogy településüknek több mint félezer kis- és közép vállalkozása van, atomerőművük pedig 2015-ben elnyerte a legjobb értékekkel bíró orosz atomerőmű minősítést. Szólt arról is, hogy várhatóan 2025 és 2030 között, mintegy 300 MRD rubel költséggel elkészülhet a Szmolenszk 2 atomerőmű, amely szintén – akárcsak a Paks 2 esetében -, jelentős gazdasági fellendülést hozhat.

A polgármesterek szavai után a magyar és az orosz vállalkozók mutatták be kínálatukat.

Fotó: Gazdaság/magyar-orosz üzleti kapcsolatok – üzleti delegáció látogatása Desznogorszkban

Desznogorszk, 2016. szeptember 9., péntek (PAKS-PRESS) – Tolna megye üzleti delegációja és az orosz vállalkozások vezetői, képviselői tájékoztató megbeszéléseket folytattak és termékprezentációt tartottak Desznogorszkban, a szmolenszki atomerőmű Látogató Központjában 2016. szeptember 9-én. A megbeszélésen jelen volt Olga Okunyeva, Szmolenszk megye helyettes kormányzója és Vjacseszlav Szedunkov, Desznogorszk város polgármestere. +++

Testvérvárosi kapcsolatok – ünnep a szomlesznki atomerőmű városában
Desznogorszk, 2016. szeptember 10., szombat (PAKS-PRESS) – Tolna megyei – köztük gerjeni -, gazdasági, vállalkozói csoport is felvonult az orosz testvértelepülés Desznogorszk Város Napján, 2016. szeptember 10-én. Az ünnepi emelvényen a díszvendégek között helyet kapott Gerjen polgármestere, a vállalkozói küldöttség vezetője is. Balról-jobbra: Mikhail Losenko, a Szmolenszk megyei Parlament alelnöke, Desznogorszk díszpolgára, Jumberi Tkebuchava, a Roszenergoatom főigazgató-helyettese, Archpriest Vitali, Desznogorszk vezető esperese, Olga Okunyeva, a szmolenszki régió helyettes kormányzója, Szergej Neverov, az Orosz Állami Duma helyettes elnöke, Vjacseszlav Szedunkov, Desznogorszk polgármestere. Alexej Lescsenko, a Szmolenszki Atomerőmű igazgatója, Igor Zsukov, Oroszország Elnökének meghatalmazott megyei képviselője, Romhányi Károly, Gerjen polgármestere, Alexander Kharicsev, a Roszatom megyei hivatalának vezetője.
(Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter.) +++

Ünnep a szmolenszki atomerőmű városában
Desznogorszk, 2016. szeptember 10., szombat (PAKS-PRESS) – Desznogorszk, a Szmolenszk megyei atomerőmű kísérőtelepülése Város Napján közel tízezren vettek részt, – köztük az atomerőmű dolgozói.
(Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter.) +++

Ünnep a szmolenszki atomerőmű városában
Desznogorszk, 2016. szeptember 10., szombat (PAKS-PRESS) – Desznogorszk, a Szmolenszk megyei atomerőmű kísérőtelepülése Város Napján közel tízezren vettek részt, – köztük az atomerőmű dolgozói.
(Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter.) +++

Gazdaság/magyar-orosz kapcsolatok
Desznogorszk, 2016. szeptember 9., péntek (PAKS-PRESS) – Tolna megyei, köztük gerjeni vállalkozók egy csoportja tekinti meg a “Polimer” műanyag csomagoló kft. gyártósorát Desznogorszkban, 2016. szeptember 9-én. A mintegy háromszáz dolgozót foglalkoztató üzemben egy nap alatt átlagosan száz tonna csomagoló anyagot gyártanak.
(Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter.) +++

Paks-Press Hírügynökség
14231871_1148199418561180_1859592664050139912_o
Gazdaság/magyar-orosz üzleti kapcsolatok – tanácskozás és termékbemutató
Desznogorszk, 2016. szeptember 9., péntek (PAKS-PRESS) – A szekszárdi Prantner Pincészet “cabernet sauvignon” vörösborát kóstolják orosz üzletemberek a szmolenszki atomerőmű Látogató Központjában a tanácskozás szünetében, 2016. szeptember 9-én. Jelentős érdeklődés mellett a cég négyféle bort szolgált fel.

(Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter.) +++

Gazdaság/magyar-orosz üzleti kapcsolatok – Tolna megyei üzleti delegáció, bemutatók, prezentációk
Desznogorszk, 2016. szeptember 9., péntek (PAKS-PRESS) – Paks helyi turisztikai és gyógyászati lehetőségeit mutatta be Romhányi Károly, a Tolna megyei fejlesztési megbízott személyes képviselője a paksi atomerőmű kapacitás-fejlesztéséhez megvalósítható háttér beruházások részeként – a szmolenszki atomerőmű Látogató Központjában, 2016. szeptember 9-én. A megbeszélésen jelen volt Olga Okunyeva, Szmolenszk megye helyettes kormányzója valamint számos orosz gazdasági vezető és szakértő.
(Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter.) +++

Gazdaság/magyar-orosz üzleti kapcsolatok – Tolna megyei üzleti delegáció látogatása Desznogorszkban
Desznogorszk, 2016. szeptember 9., péntek (PAKS-PRESS) – Tolna megye üzleti delegációja és az orosz vállalkozások vezetői, képviselői termékprezentációt tartottak Desznogorszkban, a szmolenszki atomerőmű Látogató Központjában 2016. szeptember 9-én. A megbeszélésen jelen volt Olga Okunyeva, Szmolenszk megye helyettes kormányzója és Vjacseszlav Szedunkov, Desznogorszk város polgármestere.
(Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter.) +++

Magyar-orosz üzleti megbeszélések – kapcsolatépítés
Szmolenszk, 2016. szeptember 8., csütörtök (PAKS-PRESS) – Romhányi Károly, a Miniszterelnökség – Tolna megyei fejlesztési megbízott személyes képviselője, a delegáció vezetője /j.1./, a magyar, elsősorban Tolna megyei termékek kínálata mellett a paksi atomerőmű kapacitás-fejlesztéshez szükséges háttérgazdaság kiépítésének lehetőségeit ismertette az orosz gazdasági partnerek előtt. A tanácskozáson jelen volt Alekszandr Vlagyimirovics Kondruszik, a Szmolenszki Kereskedelmi- és Iparkamara alelnöke /j.2./, Vjacseszlav Vlagyimirovics Szedunkov, Desznogorszk város polgármestere /j.3./, Szergej Viktorovics Kotyelnyikov a Szmolenszk megyei Befektetés-fejlesztési Hivatal tanácsosa /j.4./ és Sztaniszlav Mihajlovics Kulazsnyikov, a Szmolenszk megyei Befektetés-fejlesztési Társaság igazgatója /j.5/.
(Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter.) +++

Magyar – orosz üzleti megbeszélések – kapcsolatépítés
Szmolenszk, 2016. szeptember 8., csütörtök (PAKS-PRESS) – Tolna megye üzleti delegációjának tagjai, Szmolenszk megye gazdasági vezetői és a vállalkozások képviselői a megyei kereskedelmi- és iparkamara épületében mutatták be a termékeik kínálatát, 2016. szeptember 8-án. Magyar részről több építőipari-, mezőgazdasági – és borászati vállalkozás vezetője ismertette prezentációját. A megbeszélésen részt vett Romhányi Károly, a Miniszterelnökség – Tolna megyei fejlesztési megbízott személyes képviselője, a delegáció vezetője /j.1./, Alekszandr Vlagyimirovics Kondruszik, a Szmolenszki Kereskedelmi- és Iparkamara alelnöke /j.2./ és Szergej Viktorovics Kotyelnyikov a Szmolenszk megyei Befektetés-fejlesztési Hivatal tanácsosa. /j.3./
(Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter.) +++

Gazdaság/magyar-orosz üzleti kapcsolatok – Tolna megyei üzleti delegáció látogatása Szmolenszk megyében
Szmolenszk, 2016. szeptember 8., csütörtök (PAKS-PRESS) – Tolna megye üzleti delegációja a Szmolenszki Gyémántgyárban tett látogatást 2016. szeptember 8-án. A gyár bemutatótermében a cég termékstruktúráját Valamigyir Sennyikov /j./ a Szomlenszki Gyémántgyár múzeum igazgatója mutatta be. Balról-jobbra: a delegáció tagjai, Romhányi Károly, a Miniszterelnökség – Tolna megyei fejlesztési megbízott személyes képviselője, a delegáció vezetője, /j.4./, Papp Olga tolmács /j.3./, és Vjacseszlav Vlagyimirovics Szedunkov, Desznogorszk város polgármestere /j.2./.
(Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter.) +++

Egyházi fenntartásban működik tovább az iskola

2016. szeptember 8. 13:00 V. T.
GERJEN | A templomban tartott áhítattal kezdődött az idei tanév a gerjeni iskolában. Lesz más újdonság is, hiszen mostantól nem a KLIK a fenntartó, hanem a református egyház.
Kezdődik a tanóra a Gerjeni Református Általános Iskolában (A szerző felvétele)
Kezdődik a tanóra a Gerjeni Református Általános Iskolában (A szerző felvétele)

Eggyel több hittanóra, negyedikben egyházi ének, minden héten templomi áhítat kerül az órarendbe, de – mint az igazgató, Bánné Tóth Erika mondta – a tananyag, a munkarend nem változik.

Romhányi Károly polgármester hangsúlyozta, hogy szeretnék biztosítani az iskola fennmaradását, de nemcsak ez motiválta őket, hanem az is, hogy új tartalommal töltsék meg az intézményt, erősítsék az általa képviselt értékrendet. Már korábban is volt törekvés arra, hogy a református egyház fenntartásába kerüljön az iskola, de akkor az önkormányzat nem tudta volna vállalni a többletköltségeket. Most erre van lehetőség is, szándék is, így születhetett meg a Gerjeni Református Általános Iskola és Óvoda.

Rácz József esperes azt mondta, készséggel vették át az iskolát, hiszen fontos cél, hogy a gyerekek minél előbb találkozzanak Istennel. Természetesen – tette hozzá – igyekeznek azokat az értékeket az iskolában megjeleníteni, amelyek az egyházban jelen vannak. Volt olyan elképzelés, hogy átveszi az egyházmegye a gyönki gimnáziumot is, de nincsenek az állami normatíva fölött erre fordítható forrásai. Gerjenben ezt az önkormányzat vállalja, hiszen erős elhatározás az iskola megtartása.

Idén százhúsz gyerek jár az intézménybe, 94 az iskolába, 26 az óvodába. Az önkormányzat ugyanis ez utóbbi fenntartását is átadta az egyháznak, de – miként Romhányi Károly hangsúlyozta azzal, hogy az önkormányzat lehetőségeihez mérten az iskolában és óvodában is igyekszik a legjobb körülményeket biztosítani.

Korábban öt, idén tizenkét bejáró diák van, ami jelzi, hogy felértékelődött az iskola a szülők szemében. Bánné Tóth Erika azt mondja, a gyermekeknek, szülőknek, pedagógusoknak egyaránt pluszt ad, hogy egyházi fenntartásban működik az iskola. Az igazgató úgy véli, hogy nagyobb szeretettel, odafigyeléssel, hatékonyabban tudják majd a gyerekeket a család, a haza szeretetére, és minden fontos emberi érték tiszteletére nevelni.

– A pedagógusokat, s egy intézményvezetőt még inkább, minden tanévkezdésnél az hajtja, hogy minél többet, jobbat adjanak a gyerekeknek. Eddig minden tanévben jött a kérdés, hogy mindent megtettem-e. Most nem kétely volt bennem, hanem megnyugvás, hogy ezt kellett tenni, mert ez csakis jót hozhat – fogalmazott az igazgató.

2016. augusztus

Dunaújvárosi Hírlap – Városi napilap

2016. augusztus 23. Kedd – 27. évf. 197. sz. – Ára 135 Ft – www.duol.hu

capture-20160829-114842

13891999_1120849571296165_966481658606645914_n

Paks-Press Hírügynökség

Kalocsa-Paks híd: az első nyertes már megvan, sikeres volt a Duna felett épülő egy kilométeres híd statikai ellenőrzésére kiírt közbeszerzés
(PAKS-PRESS) 2016. augusztus 10., szerda – PAKS – A Roden Mérnöki Iroda végzi el a Kalocsa és Paks között épülő új Duna-híd ellenőrző statikai számítását és tervellenőrzési feladatait. A Közbeszerzési Hivatal oldalán megjelentek szerint a NIF Zrt. beruházásában mintegy egy kilométer hosszú híd épül, az ártéri szakaszon 17 méter, a folyó feletti szakaszon 23 méter szélességben, összesen 12 darab támasszal. Emellett megépül egy összekötő út a jelenlegi földút helyén Paks és Gerjen között 9,6 km hosszan. (Fotó: magyarepitok.hu) +++

2016. július

Lehet jóban is lenni az oroszokkal

IMG5836

2016. július 07. 08:58:08  nyomtatási kép

(Paks-Press) Gerjen, 2016. július 7., csütörtök – A kölcsönös előnyök reményében magyar és orosz vállalkozók találkoznak szeptemberben Desznogorszkban, Gerjen testvér-településének Városnapján. A magyar vállalkozók elsősorban mezőgazdasági, feldolgozóipari és turisztikai területeken érdekelt orosz gazdasági szakemberekkel, üzletemberekkel folytatnak majd tárgyalásokat. A két település üzleti kapcsolatfelvétele hozzájárulhat a Paks II. projekt infrastrukturális hátterének bővítéséhez is.

A polgármesterek ebben az évben megkezdték a kapcsolatrendszer felépítését, miután 2016. február ötödikén Gerjenben keretmegállapodást kötöttek, ennek értelmében gazdasági, társadalmi-, és kulturális delegációk váltják egymást.

A paksi, atomerőműves régióban társult települések közül először Gerjen ismerte fel a kapcsolatban rejlő lehetőségeket. A májusi, gerjeni kulturális delegáció desznogorszki látogatásának idején számos lehetőségeket tekintett át a két város polgármestere. A magyar és az orosz viszonylatban is fiatalnak számító polgármesterek, Romhányi Károly és Vjacseszlav Szedunkov megállapodtak arról, hogy 2016-ban több, delegációs látogatást is tesznek egymásnál. Június első napjaiban már a desznogorszki Postskriptum zenekar látogatott el Gerjenbe, ahol a VIII. Duna-Rock találkozón léptek fel együttesükkel.

A Tolna megyei Gerjen a Duna partján helyezkedik el, kompközlekedésükkel összekötik a Dunántúlt az Alfölddel, Tolna megyét Bács-Kiskun megyével. A tervek szerint a kalocsai oldal felől építendő új Duna híd a gerjeni területre „érkezik” és ezzel fontos szerepet tölthet be a Paks II projekt építésében, megvalósítás idején, mint Paks agglomerációs „elővárosa”. Ennek megfelelően egy lakópark építését is tervezik Gerjenben, a Jakó vállalkozás és a település közötti területen. Először három lakóház készül el, de Romhányi Károly polgármester szavai szerint akár száz ház felépítésére is lehetőség van, biztosítva ezzel akár magyar, akár orosz építők lakás-ellátásnak egy jó részét.

Desznogorszk –„a legfiatalabb, és gépesített város” – Szmolenszk régió délkeleti részén található, egy igazán festői környezetben. Területe 42 négyzetkilométer, és a lakosság száma 32 100 fő – olvasható a gerjeni testvértelepülés bemutatását végző honlapon.  Mint írják, a munkalehetőség igen csak adott, hiszen Desznogorszk ad otthont a Szmolenszki Atomerőműnek, ezzel hozzásegítve lakosainak mintegy 40 százalékát a jó megélhetéshez.

2016. szeptember 10-én, Desznogorszk Városnapjára látogat a gerjeni delegáció, amelyre vállalkozók is utaznak, a kölcsönös gazdasági kapcsolatok, új piaci lehetőségek kiépítését remélve. A tervek szerint a gerjeni vállalkozók felkeresik a szmolenszki atomerőmű látogató központját, és megtekintenek egy gyémánt feldolgozó üzemet is.

A szeptemberi látogatás előtt, az augusztus 20-ra, állami ünnepünkre készülve tánctábort tartanak Gerjenben, ahol a gerjeni általános iskolás lányokat a műsor egy részére egy deszngorszki tánc –és balett tanárnő tanítja majd.

Az ősz folyamán a Márton-napi ünnepségekre Gerjenbe érkezik egy kulturális delegáció. Ekkor nyílik meg a gerjeniek számára Desznogorszkot bemutató fotókiállítás, és orosz iskolások táncbemutatója is várható.

Képünkön: programokat egyeztet a két település polgármestere, Desznogorszk egyik sétáló utcáján haladva. Balról – jobbra: Papp Olga tolmács, Romhányi Károly, Vjacseszlav Szedunkov és Szergej Fomin orosz sportszakember, a FIBA EUROPE technikai vezetője 2016. május 26-án.

(Paks-Press Fotó – Kiss G. Péter.) +++

2016. június

Nosztalgia kompozás, óriás habfürdő, halászlé dömping, népi gyöngyszemek – Sikeres I. TEIT Családi Sportnap Gerjenben

Zsiga Ferenc  |  2016-06-27 14:39:08

Amikor elhatározták, aligha hihette bárki, hogy a Gerjenben július 25-én, szombaton megtartott, mintegy 1500 főt megmozgató I. TEIT Családi és Sportnap minden várakozást felül múl, a 13 település apraja nagyja szinte egy családként, a legnagyobb barátságban és jókedvvel találkozik, szórakozik. Romhányi Károly, az ország egyik legfiatalabb polgármestere nagy lelkesedéssel és kreativitással fogott a szervezéshez, melynek eredményeként egy gördülékeny, valamennyi programelemében színvonalas, változatos és örömteli napot ünnepelhetett a TEIT. Kalocsa a futballbajnokságot és a főzőversenyt is megnyerte.

Az eseménynek kitűnő helyet adó lovas pályán a harminc fokos hőmérséklet lengedező széllel párosult, így leginkább a települések táncosai, a futball-, no’ meg a főzőcsapatok résztvevői küzdöttek a páradús meleggel. Aki az esemény miatt újra indított, Gerjen-Kalocsa között óránként, ingyenesen közlekedő komppal érkezett, az a nosztalgikus érzések mellett a panorámában, az áradó Dunában a folyam közepéről is gyönyörködhetett.

Az egyes települések katonás sorrendben felállított egységsátrai, a mögöttük kialakított főzőhelyek éppen kellő távolságra voltak attól, hogy a főzők és a vendégek ponyvával a fejük felett kísérhessék figyelemmel a műsort és az előttük zajló mérkőzéseket. Az eseményen az MVM Paksi Atomerőmű és az RHK is egy-egy standon mutatkozott be, de vezetői és munkatársai is megjelentek. Számos érdeklődő nem a TEIT-hez tartozó településekről érkezett, ám szívélyesen fogadták és természetesen megvendégeltek őket.

Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek

Béres Alexandra fitness világbajnok bemelegítő tornája a focistáknak is jól jött. Közülük legtöbben az adott település sportegyesületének tagjai, így aztán a pályán színvonalas mérkőzéseknek – köztük az első helyezett Kalocsai Futball Club csapata több szép megmozdulásának és góljának – lehettünk tanúi.

Ugyan a népviseletbe öltözött lányok, asszonyok, fiúk és férfiak a településükre jellemző népi tánc bemutatásához öltötték magukra a szebbnél szebb ruhákat, de a minden részletében igényes kollekciók láttán akár egy színvonalas divatbemutatót is lehetett volna tartani a Duna jobb és bal partjára jellemző népviseletekből.

Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek

Ám mire a 13 település fatüzeléssel, bográcsban készült halászléje délben az asztalra, egyebek mellett a zsűri asztalára került, már mindenki nyári lengében kanalazta a kitűnőbbnél kitűnőbb, természetesen gyufatésztával tálalt halászlét. Abban mindenki egyetértett, hogy a Duna menti halászlé sikere a jó ízű halban, az édes-nemes piros paprikában és cseresznyepaprikában rejlik, de a kalocsai oldal persze ezúttal sem úszta meg a kérdést: a paprikát Bogyiszlóról hoztátok?

A kalocsai és a paksi sátor szomszédos volt, így a paksi siller bort kínálóSüli János polgármestertől, a város alkalmi sommelier-jétől személyesen hallhattunk a nedű érdemeiről, amit a második pohár után nagyszerű illata és kellemes ízvilága miatt teljes egyetértésben megerősítettünk. „Cserébe” Süli János sem fukarkodott dicsérő szavakban az általunk kitöltött hajósi bor ízlelgetésekor. Mi sem természetesebb, hogy a nap további része is baráti beszélgetésekkel, közben a halra bor, borra hal jegyében telt.

Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek

Bevallom, e cikk írója minden igyekezetével azon volt, hogy lehetőleg személyes tapasztalat útján mondjon véleményt a 13 település halászléjéről, de a kalocsait főző Stefanon László produktuma után, amely az első helyre került és ezzel elhozta a vándor fakanalat – elfogultsággal persze bárki vádolhat – szerintem a foktőit főző Kovács Ottóé volt a legjobb.

Természetesen „hivatalos” zsűri is értékelt, amelynek legismertebb tagjaFarkas Bertalan, a saját könyvét dedikáló első magyar űrhajós volt, de mellette Iker Ibolya, Pusztahencse polgármestere és Vargyas MihályDunaszentbenedek polgármestere is sokat tett azért, hogy a legjobb főzőnek járó vándor fakanál méltó helyre kerüljön. Az ítészeknek nem volt irigylésre méltó dolguk, hiszen egy ilyen soktényezős kóstolgatás után előbb utóbb elő jön, hogy ideje lenne már abbahagyni. Hamar telítődik az ember a halászlé jellegzetes, máshoz nem hasonlítható ízével, de a kötelesség az kötelesség, főleg ha polgármesterről van szó!

Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek

Bemutattuk már a felnőttek programjait, de az igazán szívet-lelket gyönyörködtetőek mégis a gyermekeknek szólóak bizonyultak. Az ugrálóvár késő délutánig vonzotta a kicsiket, de a kézműves foglalkozásoknál is sokan megfordultak. Igazi szenzáció azonban az a tűzoltóautó volt, amely nem csak szirénázott, nem csak bele ülhettek a gyerekek, de a fél futballpályát beborító óriás, illatos habfürdőt is az produkálta. Az össznépi habfürdőzés nyomán a tűzoltóságnak bizonyosan nem lesz utánpótlás problémája, a gyerekektől a „mi leszel, ha nagy leszel” kérdésre kapásból jött a válasz.

A rendezvény végén dr. Bálint József, a TEIT elnöke személyesen is megköszönte Romhányi Károlynak és Gerjen Község Önkormányzatának az első sikeres és örömteli TEIT Családi Sportnapért tett erőfeszítéseiket.

Először tartottak családi sportnapot

2016. június 26. 17:06 , Legutóbb frissítve: 2016. június 27. 06:34 Vida Tünde (vtunde67@gmail.com)
GERJEN | Halat főztek, futballoztak, megismerkedtek egymás művészeti csoportjaival, barátkoztak, a gyerekek önfeledten játszottak az I. TEIT Családi sportnapon, Gerjenben.
Dunaszentbenedek, Pusztahencse és Ordas csapatának egy része a sportnapon (A szerző felvétele)Dunaszentbenedek, Pusztahencse és Ordas csapatának egy része a sportnapon (A szerző felvétele)

A program résztvevői a társulás tizenhárom tagtelepüléséről érkeztek, s rögtön bele is vágtak a sűrűjébe, Béres Alexandrával melegítettek be. Gerjen polgármestere, Romhányi Károly köszöntője után Gáncs István, a szervezet alelnöke beszélt arról, hogy most látták elérkezettnek az időt arra, hogy egy ilyen jellegű programon kovácsolják össze a TEIT közösségét. – Tartsunk össze, legyünk büszkék arra, hogy ide tartozunk – hangsúlyozta.

Lapunknak elmondta, hogy az utóbbi másfél-két évben vádak, támadások sora érte őket. Egyes települések szeretnének mindenáron csatlakozni, de ha ezt nem érik el, kívülről ellehetetleníteni a szervezetet. A TEIT viszont 1992 óta egy sor vívmányt harcolt ki az atomerőmű 12 kilométeres körzetében élők számára, amit szeretnének megőrizni, mert a világ többi részére is igaz, hogy a nukleáris létesítmények környezetében az átlagosnál jobb életkörülményeket biztosítanak. Gáncs István külön felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a települések milyen jelentős fejlődésen mentek keresztül e törekvések eredményeként.

 http://www.kalohirek.hu/

Gerjenben szombaton rendezik az I. TEIT Családi Sportnapot – színes program kavalkád valamennyi korosztálynak

Zsiga Ferenc  |  2016-06-23 13:39:28

A Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT) féléves költségvetésének elfogadásakor, május 3-án született döntés arról, hogy szerződésben vállalt kötelezettség részeként június 25-én, szombaton Gerjenben rendezik meg az I. TEIT Családi Sportnapot. Az esemény méltó megtartásához több mint 3 millió forintos költségkeretet biztosítottak.

– A TEIT-be tömörült 13 település lakóin túl is minden érdeklődőt szeretettel várunk az egész napos programokra – mondta Romhányi Károly, Gerjen polgármestere portálunknak, aki arról is beszámolt, hogy a Duna kalocsai oldalán fekvő települések is időben megkapták az első TEIT Családi Sportnapot hirdető plakátokat és szóróanyagokat.
A rendezvényen természetesen az MVM Paksi Atomerőmű és az RHK Kft. is részt vesz.

Az első Családi Sportnap egyik fontos célja annak a hiánynak a pótlása, hogy a TEIT-be tartozó községek és városok lakossága egy időben, egy helyen találkozzon, megismerjék egymást, beszéljenek eredményeikről, az együttműködés további irányairól. Mindennek szórakoztató és vidám, a gasztronómiával elegyített keretét biztosítja majd az I. Családi Sportnap – mondta a polgármester.

Romhányi Károly szerint a TEIT zömében Duna parti településeinek nem kis kihívást jelent, hogy valamennyi község és város kizárólag egy halfőző csapatot állíthat ki. Ezek produktumát a Duna menti halászlé főzésében és értékelésében nagy jártasságot szerzett zsűri értékeli majd.

A rendezvényen Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós éppúgy ott lesz, mint Béres Alexandra fitness világbajnok. Színes, nagy érdeklődésre számot tartó programnak ígérkezik az is, hogy a nagy színpadon valamennyi település bemutatkozhat. A kispályás labdarúgás, egyéb, a legkisebbeknek is szóló játékok igazi kikapcsolódást kínálnak majd minden korosztálynak, egy-egy család valamennyi tagjának.

A Dunán való átkelés nem okozhat gondot, hiszen akár a szekszárdi Duna-hídon, akár a Paks – Géderlak között közlekedő komppal könnyen megközelíthető Gerjen, ahová egyes baráti társaságok csónakkal érkeznek majd.

Vastapsot kaptak Desznogorszkban

2016. június 10. 12:44 , Legutóbb frissítve: 2016. június 10. 14:14 Vida Tünde (vtunde67@gmail.com)
GERJEN | Minden bizonnyal életre szóló élménnyel gazdagodott az a tíz gerjeni diák, akinek lehetősége nyílt arra, hogy Gerjen orosz testvérvárosában, Desznogorszkban töltsön néhány napot.
A gerjeni küldöttség szép helyeken járt Oroszországban
A gerjeni küldöttség szép helyeken járt Oroszországban

A két település 2015 szeptemberében kötött testvérvárosi szerződést. Ennek keretében érkezett a meghívás az ottani ki mit tud?-ra, ahol hatalmas tapsot kapott a közönségtől a gerjeni iskolások tánca. Lehetőségük nyílt a környék nevezetességeinek meglátogatására, illetve arra, hogy betekintést nyerjenek az orosz kultúrába, bepillantást nyerjenek az ottani gyerekek életébe. Jártak a szmolenszki atomerőmű látogató központjában, Glinka orosz zeneszerző birtokán, és ellátogattak egy pravoszláv templomba.

Az iskola igazgatója és a néptáncot betanító pedagógusa mellett elkísérte a gyerekeket az útra Romhányi Károly polgármester is, aki azt mondta, számára is nagyon hasznos volt az út, mert többször tárgyalt Desznogorszk polgármesterével. – Együttműködési lehetőségeket kerestünk – mondta, és hozzátette, hogy amennyiben a tervezett lakópark megépül, és ott orosz vendégmunkások fognak élni, fontos számukra, hogy egyfajta képet kapjanak már ezt megelőzően a kultúrájukról.

Háromból kettő díjat érdemelne

2016. június 8. 16:44 , Legutóbb frissítve: 2016. június 9. 09:24 S.K.
TOLNA | „Maradjatok őszinték, lelketeket ne hagyjátok befolyásolni, éljetek a tehetségetekkel!”
A rajzpályázat díjazottjai Verseghy Ferenccel (Fotó: Makovics Kornél)
A rajzpályázat díjazottjai Verseghy Ferenccel (Fotó: Makovics Kornél)

Ezekkel az útravalókkal látta el Verseghy Ferenc fazekas, a Népművészet Mestere a tolnai Eötvös utcai iskola pedagógusai, Götz Lívia és Pelczerné Götz Szilvia által szervezett hagyományos iskolai rajzpályázat résztvevőit. A helyi Martinek alapítvány által is támogatott pályázatra közel 150 alsó tagozatos diáktól több, mint 200 rajz érkezett be a tolnai iskolákból, illetve Faddról és Gerjenből.

A művekből tegnap az Eötvös utcai iskolában nyílt kiállítás, amelyet Hága Lászlóné, a tolnai iskolák igazgatója nyitott meg. Verseghy Ferenc zsűrielnök úgy vélte, az idei alkotások még a tavalyiakat is felülmúlják, kétharmaduk díjat érdemelne. Erre ugyan nem volt mód, de minden korosztályban két-két 1., 2., 3. helyezettet és egy különdíjast hirdettek ki.

Trabantok tucatjai pöfögtek a gerjeni rockfesztiválon

2016. június 8. 10:36 , Legutóbb frissítve: 2016. június 8. 10:40 Hargitai Éva (eva.hargitai@mediaworks.hu)
GERJEN | A hétvégén családias hangulatban zajlott le a XII. Tolnai Trabant-Wartburg Baráti Kör és KGST Autók találkozója Gerjenben.
Több keletnémet szépséget is megnézhettek az érdeklődők (A szerző felvétele)
Több keletnémet szépséget is megnézhettek az érdeklődők (A szerző felvétele)

A Duna Rock Fesztiválhoz csatlakozó programra csapatversenyekkel és autós megmérettetésekkel várták a résztvevőket. Előbbiekből az ördögszekér a tájékozódási képességet, a teszt pedig az autókról szerzett ismereteket tette próbára. Az autók zsűrizése során többek között a külcsínt, a kipufogó hangját és egyéb jellemzőket díjazták. Az autók szombaton felvonuláson is megmutatták magukat Gerjenben és Faddon. A Tolna megyei résztvevők mellett érkeztek vendégek például Baranyából, Fejérből, Veszprém és Bács-Kiskun megyéből is.

Kicsi falu rockfesztiválja

2016. június 2. 12:10 Vida Tünde
GERJEN | A motorozás és a zeneszeretet mellett családi kötelékek is összefűzik Nagy Győzőt és Mezősi Lászlót. A Gerjeni Duna-Rock Fesztivál szervezői nem mindent ítél meg azonosan, de mindig megtalálják a közös nevezőt.
Sok éve szervezik már ketten a Duna-Rock Fesztivált Gerjenben, ahol ennek ezt megelőzően semmilyen hagyománya nem volt, de az elhivatottságuk nem halványult az évek folyamán. Ahogy elmondták, ma is ugyanolyan szívesen szervezik a fesztivált. Szeretik. És úgy gondolják, illetve a visszajelzések azt mutatják, hogy a gerjeni program sikerében is ez a kulcsszó. A közönség szereti.

Szívesen jönnek, jönnének a zenekarok is. Ma már 70-80 zenekarnak kell minden évben nemet mondaniuk, többségében hely hiányában. Pedig a program háromnaposra duzzadt. Sőt, ha pontosak akarunk lenni négyre, ugyanis a mai kezdést, amikor is az Éjisereg, a Cs.Í.T., az Ossian, az AB/CD és a Fészer Band lép fel, megelőzte egy nulladik este tegnap, amikor az orosz testvérvárosból érkezett Postsprictum és a Duna-Rock Akusztik zenéjére melegíthetett a közönség. A buli holnap-holnapután folytatódik koncertekkel, motorostalálkozóval. Győző és Laci azt mondja, „eltakarítják a romokat” és a fesztivált még csak meg sem említik. Néhány hétig. Aztán kezdődik megint elölről, hiszen – ahogy mondták – ha elértek egy szintet, alább nem adják.

A két szervező, Nagy Győző és Mezősi László elhivatottsága nem halványult az évek múlásával (A szerző felvétele)A két szervező, Nagy Győző és Mezősi László elhivatottsága nem halványult az évek múlásával (A szerző felvétele)

A fesztiválon teret adnak fiatal, kezdő zenekaroknak, különös tekintettel a környékbelieknek feltéve, ha azok beférnek a rendezvény arculatába. Ezt pedig a két főszervező határozza meg saját és közönség igények alapján. S ha már az ifjú tehetségek bemutatkozási lehetősége szóba kerül, nem megyünk el amellett, hogy a fesztiválból tulajdonképpen kinőtt egy zenekar, amit nevével büszkén hirdet is: a Duna-Rock Akusztik két taggal debütált, Oláh Laci és Rogács Misihez később Sólya Karolina társult és egy fiatalember, aki cajonon játszik. Ő Mezősi László.

Meka – ahogy barátai szólítják – mosolyogva idézte fel, hogy amikor Oláh Laciék jelezték, szívesen bemutatkoznának hazai pályán, azt mondta, 20 percet kapnak a kisszínpadon, amíg a nagy zenekarok átszerelnek. Később, amikor már maga is az együttes tagja volt, inába szállt a bátorsága, s a szervezői munkával sem sikerült összehangolni a zenélést, így nélküle léptek színpadra.

Egy géplakatos, egy villanyszerelő

Nagy Győző géplakatos, Mezősi László villanyszerelő. Győző, akárhogy kutat az emlékeiben, egy fránya zenész felmenőt sem tud felmutatni, sőt – mint meséli – általános iskolában, amikor mindenkinek énekelni kellett, neki azt mondták, elég, ha elszavalja. Hangszert nem, legfeljebb biciklicsengőt tud megszólaltatni. Laci ezzel szemben járt zongoraórákra legalább egy hónapig, de otthon csak a kockás abroszon tudott játszani, így hamar lelohadt a lelkesedése. – Édesapám mindig egy 20 literes marmonkannán verte az ütemet, az anyai nagyapám viszont tamburán játszott – árulta el. Így már bizonyára teljesen érthető, hogy ők ketten egy zenei fesztivál szervezésébe fogtak Gerjenben, ahol ennek ezt megelőzően semmilyen hagyománya nem volt.

Már a nyolcadiknál tartanak

A nyolcadik Gerjeni Duna-Rock Fesztivál sűrűjében vagyunk, amit az is visszavonhatatlanul jelez, hogy három mondatot sem sikerül váltanunk anélkül, hogy valamelyikük telefonja meg ne csördülne. Így hát az életrajzi beszámolót, hol egy olyan mondat szakítja meg, hogy „megvan a nyolc bója”, hol egy olyan kijelentés, hogy „délben kell menni elszámolni az elővételben eladott jegyekről”. Ilyen gátló tényezők közepette elárulják, hogy az ismeretség onnan van, hogy Győző 15 éve Gerjenbe költözött. – Sógorok vagyunk – mondják, de hamar kiderítjük, hogy nem ez a pontos megnevezés: vőtársak. Párjaik nemcsak testvérek, hanem egyformán toleránsak is: elviselik, hogy a fiúk rengeteg időt áldoznak a fesztiválra, sőt még segítik is őket.

A dolog egyébként a motorozással kezdődött. Országszerte számos fesztiválon, találkozón megfordultak. Úgy gondolták, ezt ők is meg tudnák csinálni. A kertek végében kiváló helyszín is kínálkozott. A „Gerjeni Gödrökben” azóta legalább száz zenekar megfordult. Köztük igazi legendák, így a Lord, aminek a zenéje, mint Laci mesélte, annak idején bömbölt a piros Wartburgban, a Beatrice, Deák Bill Gyula, a Mobil Mánia és – igaz már Cipő nélkül – a Republic. 

2016. május

Később épül a Kalocsa-Paks Duna-híd

2016. május 17. 18:59 Vida T.
PAKS-KALOCSA | Sikertelen volt a tervezési tender, ezért újra meghirdették, többek között ezért a tervezettnél később, 2020 közepére készülhet el a Kalocsa és Paks közötti Duna-híd.

Az átkelő megépítésének előmozdítására alakult Kalocsa-Paks Duna-hídért Egyesület közgyűlésén hallhattak a munka ütemezéséről az érintettek a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. munkatársaitól, Kosztola Jánostól és Budainé Fülöp Mártától. Dr. Bálint József elnök, Kalocsa polgármestere azt mondta, éves rendes közgyűlésükön elfogadták a szakmai beszámolót és mérleget, majd meghallgatták az ütemezés részleteire is kitérő tájékoztatást a NIF Zrt. képviselőitől.

A megvalósíthatósági tanulmány 2015-ben készült el, majd két tendert is közzétettek. A statikai ellenőrzésre vonatkozó közbeszerzési eljárás sikerrel járt, a tervezésre vonatkozó felhívásra viszont nem érkezett érvényes ajánlat, ezért ezt április 29-én újra meghirdették.

Az eredeti tervek még arról szóltak, hogy 2018-ra, az erőmű beruházás kezdetére készül el a híd, Kosztola János előadásából azonban kiderült, hogy ennél később, 2020 közepén helyezik forgalomba.

Szükségem van a biztatásra

Tóth Flóra még csak 12 éves, de tehetségére már felfigyelt a Magyar Versmondók Egyesülete is.

-Öten élünk a házban a férjemmel, fiammal, lányommal és az unokámmal, Flórával, akit a lányom egyedül nevel, ezért igyekszünk segíteni neki, ahol tudunk anyagilag és erkölcsileg egyaránt- kezdi a mesélést Flóra nagymamája, Erzsi.

-Szükségem van a bíztatásra, és ha nem bíztatna senki, akkor nem is csinálnám ezt – mondja Tóth Flóra. A kis versmondó tehetsége óvodás korában megmutatkozott, hétéves korában pedig a Magyar Versmondók Egyesülete vette szárnyai alá, miután Szabó T. Anna Famese című versét szavalta Pakson.

Tóth Flóra

-Flórával a paksi Ki-mit tud?-on találkoztam először- idézi fel a találkozást Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke – Egy olyan fajta életérzést tudott átadni az embereknek, amire nagyon kevesen képesek. Ez vagy vele születik az emberrel, vagy nem.

-Minden egyes évben szervezünk konferenciákat, táborokat és nyári egyetemeket – folytatja Imre – Az egyik, amely most már 23-24 éves múltra tekint vissza, a neszmélyi Versmondó Szeminárium, aminek a nevéből is látszik, hogy nem egy hagyományos versmondó tábor. Festői környezetben, a Duna holtágában próbáljuk megteremteni a verset magát különböző materiális eszközökkel. A résztvevők hangképzést, beszédtechnikát tanulnak. Utána olyan worshopokon vesznek részt, ahol megtanulják, milyen a színészmesterség, milyen pódiumra állni, hogyan lehet előadóesteket szervezni. A versnek nem csupán az értelmezését, hanem az érzelmi amplitúdóit, hátterét próbáljuk meg közösen felfejteni. És azokat az eszközrendszereket bővíteni, amelyekkel már rendelkeznek. Vannak mesterségbeli tudnivalók, melyeket valóban el kell sajátítani ahhoz, hogy az ember professzionálisan tudja művelni azt, amit szeret.

– Flóra nagyon sokat táplálkozik a neszmélyi táborban szervett élményeiből, sokat tanul, bemutatja a színdarabot itthon. Élménybeszámolót tart napokig, és alig várja, hogy újra mehessen – mondja Házi Sándorné, Flóra nagymamája. – Az iskolában pedig évek óta Máténé Turi Katalin foglalkozik vele, aki nagyon büszke rá – tette hozzá.

Máténé Turi Katalin

A Flóra magyartanára, Katalin elmondta, hogy nem egyszerű egy ilyen kis iskola élete és bizony sok munkával jár egy átlagon felüli gyerek fejlesztése is.

-A faddi Gárdonyi Géza Általános Iskola gerjeni tagiskolája vagyunk. Ez egy olyan igazi falusi iskola. Bár a létszámunk 100 fő alatt van, szerencse, hogy a 8 évfolyamot meg tudtuk tartani. Olyan 10-12 fős osztályokban sajnos sok a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A falu is zsáktelepülés, ezért ez is rányomja a bélyegét a családi háttérre, amiatt iskolánknak nagyon nagy feladata a háttérkompenzáció. Próbáljuk pótolni azokat a dolgokat, melyeket a család sok diák esetében nem tud megadni.

Nekem nagyon fontos volt, hogy Flóra hároméves koráig itthon maradjon velem és a családdal- jegyzi meg Flóra édesanyja, Dea. Azt gondolom, hogy egy gyerek életében ez az első pár év nagyban meghatározza a későbbi személyiségét.

A családi és pedagógiai hátország fontosságát Lutter Imre is megerősíti:

-Nagyon fontos az, hogy ki milyen környezetből érkezik, hogy a szülők és a tanárok foglalkoznak-e velük, hiszen a gyerek sokszor több időt tölt az iskolában, mint a szüleivel. Azok az emberek, akik otthonról nem feltétlenül olyan környezetből jönnek, mely segítené őket, legalább annyit kapjanak, hogy meghagyják nekik azt a kuckót, azt a birodalmat, azt az egy órát teljes magányban, hogy ők magukat fejlesszék.

A pedagógusok pedig rendíthetetlenül dolgoznak azért, hogy a tehetség ne maradjon rejtve:

Flóra és édesanyja, Házi Dea

-Versenyekre, levelezős versenyekre kell nevezni őket –folytatja Katalin. Vannak, akik tesznek azért, hogy észrevegyék őket, de vannak szolidabbak, visszahúzódóbbak, kevesebb önbizalommal megáldott gyerekek, akikből ezt elő kell csalogatni.

-Én sok országos eredménnyel nem büszkélkedhetem, nem sok olyan diákom volt, aki ilyen versenyeredményeket ért el. Az az igazság, hogy nekem is meg kellet tanulnom, hogy hogyan lehet eredményesen felkészíteni egy gyereket egy versenyre, hogy mennyi munkát kell ebbe befektetni. Én nem akartam elvenni a gyerekek kedvét a versmondástól, nem terheltem őket annyira, ahogy az egy ilyen eredményhez kell. Most már tudom, hogy többet kell dolgozni.

És az sem mindegy, hogy egy gyerekkel honnan indulunk el, hiszen egy versenyen egy adott produkciót mérnek, de nem látszik a befektetett munka.

NOVÁK KATALIN CSALÁD- ÉS IFJÚSÁGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR

A tehetséggondozás és a tehetségek támogatása közös feladatunk. A Nemzeti Tehetség Program idei pályázatai már elérhetőek az emet.gov.hu weboldalon, amelyek számos támogatási formát biztosítanak  a tehetséges magyar fiatalok számára. 

2016. április

Először játszottak a Nyuszi kupáért Marosvásárhelyen

 CIKK | | BEKÜLDŐ: CZIMBALMOS FERENC-ATTILA

Valamennyi résztvevő reményét fejezte ki, hogy a rendezvény hagyományossá válik, és ezentúl minden évben megszervezik. (Fotó: Nagy Tibor)

Sikeres nemzetközi tornát szervezett a Marosvásárhelyi Iskolás Sportklub gyeplabda-szakosztálya az elmúlt hét végén a Szász Albert Sportlíceum sporttermében. A kétnapos rendezvényen a házigazda együttesen kívül részt vett még a szabadkai (Szerbia) Spartak SV Elektrovojvodina két 16 éves és egy 14 éves korosztályú együttese, a gerjeni (Magyarország) Kenessey Albert Általános Iskola alakulata, emellett a kendi Sámuel József Általános Iskola és a héderfáji Bordi András Általános Iskola gyeplabdázóinak csapata is, viszont objektív okok miatt nem vehettek részt a rendezvényen a budapesti Építők, a soroksári és egy horvátországi alakulat sem, akiket ugyancsak meghívtak Marosvásárhelyre.

A tornán a következő eredmények születtek:

* U 16-korcsoport: ISK fiúk – Kend A 7-2, Szabadka HK – Kend A 13-3, ISK fiúk – Spartak SV 4-3, Szabadka HK – Spartak SV 10-2, Szabadka HK – Kend A 4-1 és Spartak SV – ISK 7-4.

* U 14-es korcsoport: ISK fiúk – Kend B 5-1, Spartak SV – ISK fiúk 1-0, Kend A – Kend B 0-0, Spartak SV – Kend A 2-0, Spartak SV – Kend B 3-0, ISK fiúk – Kend A 4-2, Spartak SV – ISK lányok 3-1, ISK fiúk – ISK lányok 2-3, ISK lányok – Kend A 4-3 és ISK lányok – Kend B 5-1.

* U 12-es korcsoport: Gerjen HK – Héderfája 2-1, Gerjen HK – Kend B 1-1, Gerjen HK – Kend lányok 2-0 és Kend lányok – Héderfája 0-0.

A pontok és a gólarány alapján alakult ki a végső sorrend:

* U 16: 1. Spartak SV, 2. ISK fiúk, 3. Szabadka HK, 4. Kend A

* U 14: 1. Spartak SV, 2. ISK lányok, 3. ISK fiúk, 4. Kend A, 5. Kend B

* U 12: 1. Gerjen HK, 2. Kend lányok, 3. Héderfája.

A mérkőzéseket a Domó Loránd és Silviu Moldovan alkotta helyi bírói páros vezette.

A torna főszervezője, a 37 éves marosvásárhelyi Kui Csaba gyeplabdaedző – aki a Szász Albert Sportiskola címzetes testnevelő tanára – elmondta: „Örvendek, hogy Böjthe Zsombor kendi testnevelő tanárral sikerült megszerveznünk ezt a gyeplabdatornát, és szeretnénk, ha hagyományossá válna. Mivel járunk Mikulás kupára, így Nyuszi tornának neveztük el a rendezvényt, amelyet húsvétkor akartunk megrendezni, de az országos gyeplabda-bajnokság fordulója miatt erre nem kerülhetett sor” – mondta el Kui Csaba, aki a nyárádszeredai Deák Farkas Általános Iskolában is tart gyeplabdaedzéseket 7-9 éves gyerekeknek.

Ezen a barátságos tornán 20 mérkőzést rendeztek, a nagyobb korosztályok 2×20 perces félidőket, míg a kisebb korcsoportok (U 12 és U 14) egy 20 perces félidőt játszottak. A szabályokról azt kell tudni, hogy a labdát nem játsszák lábbal, és az ütőnek csak a belső, sima oldalával lehet megütni, gólt a kilencesen belülről lehet szerezni, viszont a gyeplabdában a labdát csak borítani lehet, míg a jégkorongban lehet pofozgatni is.

A főleg kézügyességet és gyorsaságot igénylő sportág jelenlegi, hazai helyzetéről a következőket említette meg Kui: „Bukarestben van 3-4 csapat, emellett Rădăuţi-ban, Brassóban, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen is létezik gyeplabdaszakosztály. Országos bajnokságokat szervezünk 12, 14, 16, 18 éves korcsoportban, emellett 21 év alattiaknak ifjúsági bajnokság is van Romániában. Az ISK lányegyüttese a tavaly második lett Plovdivban a Balkán-bajnokságon, a fiúk pedig tavalyelőtt voltak elsők ugyanott. Amúgy a kendi és a héderfáji gyerekek is a sportiskolához tartoznak a gyeplabdás tevékenységet illetően, mi a csoportokat behozzuk hetente egyszer Marosvásárhelyre edzésekre” – mondta el Kui Csaba, aki kiváló eredményeket ért el gyeplabdában iskolaszinten, aztán válogatott szinten, részt vett Balkán-bajnokságon, Európa-bajnokságon is, és a Bajnokok Ligája C csoportjában is szerepelt hajdanán a marosvásárhelyi együttessel.

Nyilatkozatok

* Albertini Zoltán, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum testnevelő tanára, a sportág meghonosítója Marosvásárhelyen: „1991-ben tértünk át a jégkorongról a gyeplabdára, mivel akkor megszűnt a marosvásárhelyi jégpálya. Kétéves felkészülés után, 1993-ban már országos bajnokságon vettünk részt, ahol másodikok lettünk az ifjúsági korosztályban. A román bajnokságot 2003-ig uraltuk az ifjúságiaknál, 1998-ban pedig a felnőttbajnokságot nyertük meg az ifjúsági csapattal, és részt vettünk a Bajnokok Ligájában Belgrádban az ISK ifiegyüttesével, ami jó tapasztalatszerzés volt számukra. Öt éven át a gyeplabda-válogatott edzője is voltam, a keretet 50 százalékban marosvásárhelyi gyerekek alkották. Velük az athéni Balkán-bajnokságon második helyezést, míg a prágai ifjúsági Eb-n 8. helyezést értünk el. A Kui Csaba, Domó Loránd, Szekeres Sándor, Dodo Gábor, Pánczél Szabolcs, Kiss Géza nevével fémjelzett évfolyam volt az első kiváló korosztály az ISK-nál, amely nemzetközi szinten is bemutatkozott és jó eredményeket ért el ifjúsági, felnőtt és válogatott szinten is. 2003-ban hagytam abba a gyeplabda-edzősködést, amikor átkerültem a megyei tanfelügyelőségre.”

* Böjthe Zsombor, a kendi Sámuel József Általános Iskola testnevelőtanára, iskolaigazgató: „Én már régóta gondoltam arra, hogy legyen egy olyan sportág Kenden is, amit a lányok és a fiúk is tudnak űzni. Felvettem ezért a kapcsolatot Kui Csabával, aki adott négy labdát és nyolc ütőt, így tavaly májusban megismerkedtünk a gyeplabdasporttal, szeptember óta pedig az U12-es és U14-es korosztályú kendi gyerekek hetente egyszer bejárnak Marosvásárhelyre edzésekre. Az ezen a tornán való részvétel tapasztalatszerzés számukra, hiszen a tanítványaim nagyobb korosztályúak ellen is játszottak. Van a kendi csapatban is három-négy ügyes gyermek, akik már a felnőttek országos bajnokságán is részt vettek, de a korosztályos bajnokságban is játszanak. Örvendek, hogy szervezett formában a labdarúgáson és a kézilabdán kívül a gyeplabdát is sikerült megismertetnem a kendi gyerekekkel.”

* Magó Zsuzsanna (54), a gerjeni Kenessey Albert Általános Iskola gyeplabdaszakosztályának edzője: „U12-es korosztályú gyerekekkel jöttünk Marosvásárhelyre, ők 2-3 éve gyeplabdáznak. Gerjenben nyolc éve van gyeplabdaszakosztály a sportkörön belül.”

* Vujković Lamić Antal (55), a szabadkai Spartacus Elektrovojvodina edzője: „Szabadkán már 50 éve létezik gyeplabda, én 40 éve vagyok a gyeplabda szolgálatában (korábban játékosként), 15 éve vezetem a gyerekcsapatot. Az U 16-os fiúegyüttesünk Balkán-bajnok, az U 16-os lánycsapatunk pedig 3. volt a legutolsó Balkán-bajnokságon. Örvendek, hogy Marosvásárhelyen részt vehettünk ezen a tornán, amely remélhetően hagyományossá válik.” 

2016. február

 2016. február 25., Tolnai Népújság (Balázs László)

Megérkezett a Magyar Közút Nonprofit Zrt. válasza a faddi és a dombori út kereszteződésének ügyével kapcsolatban.

Múlt héten foglalkoztunk vele, hogy Gerjenben aláírást gyűjtöttek, és Faddon is kezdeményezték a változtatást, ám eddig nem sikerült érvényesíteni a lakosság akaratát, hogy a faddi és a dombori út kereszteződésénél módosítsák az elsőbbségi viszonyokat.

A nyílegyenesen vezető úton haladó jármű élvez elsőbbséget (Fotó: Gottvald Károly)

Ennek megváltoztatásáról évek óta diskurzus folyik, ám a települések polgármesterei eddig nem tudtak érvényt szerezni a köz akaratának. Az érintett Y alakú csomópontban a Tolna felől érkezők Dombori felé egyenesen mehetnek tovább, míg Fadd irányába balra kell kanyarodni. A Fadd felé tartóknak, illetve az onnan visszafelé érkezőknek elsőbbséget kell adniuk a Domboriból jövőknek. Ha pedig valaki Faddról megy Tolnára, a kereszteződésben nehéz észre venni a Domboriból érkező járműveket.

Cikkünk megjelenése után megérkezett a Magyar Közút Nonprofit Zrt. válasza.
– A Tolna és Fadd közötti 5112-es jelű összekötő út, valamint a Dombori felé vezető 51366-os jelű út kereszteződésének kialakítása és az elsőbbség szabályozása három-négy évtizede változatlan. Útkereszteződésben az elsőbbségi viszonyok szabályozása – a forgalmi rend meghatározása – a közútkezelő feladata és felelőssége – írta levelében Marczin Bence, a cég kommunikációs osztályvezetője. – Jelen esetben az elsőbbségi viszony meghatározásánál nem az utak rangsorolása, forgalom nagysága, hanem a vonalvezetésük a meghatározó, azaz forgalombiztonsági szempontból az egyenesen haladó járművek elsőbbségét kell biztosítani. Ennek megváltoztatására csak a kereszteződés átépítésével látunk lehetőséget. A Tolna Megyei Önkormányzat által előkészített, jelenleg pályázati szakaszban lévő, Területfejlesztési Operatív Program felhívásában projektjavaslatként szerepel az 51366-os jelű út 0+000 és 0+135 kilométer szelvények közötti szakaszának felújítása, melyet társaságunk is támogat.

2016. február 19., Tolnai Népújság (Balázs László)

Életveszélyes az ipszilon-elágazó

Gerjenben aláírást gyűjtöttek, és Faddon is kezdeményezték a változtatást, ám eddig nem sikerült érvényesíteni a lakosság akaratát, hogy a faddi és a dombori út kereszteződésénél módosítsák az elsőbbségi viszonyokat.

A faddi és dombori út kereszteződésénél több súlyos baleset történt az elmúlt években. A „táblakáosz” sem könnyíti meg az autósok dolgát (Fotó: Gottvald Károly)

A forgalmi aránytalanságok nem mindig állnak összhangban a lakosság elképzeléseivel. Az úthálózatot érintő döntések kihatnak egy-egy település társadalmi-gazdasági fejlődésére, ráadásul segítik a kistelepülések népességmegtartó szerepének erősödését. Épp egy ilyen aránytalanság miatt lett alacsonyabb rendűvé minősítve a Tolnát és Faddot összekötő 611-es út. A szocialista éra döntéshozói azt tartották jó elgondolásnak, hogy Fadd-Dombori felé vezessen magasabb rendű aszfaltcsík.

Ennek megváltoztatásáról évek óta diskurzus folyik, ám a települések polgármesterei eddig nem tudtak érvényt szerezni a köz akaratának. Az érintett Y alakú csomópontban a Tolna felől érkezők Dombori felé egyenesen mehetnek tovább, míg Fadd irányába balra kell kanyarodni. A Fadd felé tartóknak, illetve az onnan visszafelé érkezőknek elsőbbséget kell adniuk a Domboriból jövőknek. Ha pedig valaki Faddról megy Tolnára, a kereszteződésben nehéz észre venni a Domboriból érkező járműveket.

– Valamikor az 1970-es években lett átvariálva a forgalmi rend, a Tolna Megyei Népújság több alkalommal is felhívta az autósok figyelmét a változásra – mondta el lapunknak a gerjeni Vitéz Ferenc, aki 38 évig hivatásos gépkocsivezetőként dolgozott, s egyik fő kezdeményezője volt a 2013-as aláírásgyűjtésnek. – A forgalom nyáron néha Dombori irányába nagyobb, a többi időszakban viszont Fadd (Dunaszentgyörgy, Gerjen) felé.

Többször tartottak gépjárműszámlálást, a faddi toronymagasan vezetett, hiszen naponta csak helyközi buszból 40-50 jár arra. Aki Fadd felől közlekedik Tolnára, egy rosszul belátható, veszélyes kereszteződéshez ér, szinte ki kell hajtani az úttestre a jobb látószög érdekében. Ráadásul az erdősáv is akadályozza a kilátást. Azok a gerjeni lakosok, akik aláírták az ívet, azt tartanák logikusnak, ha visszaállítanák a korábbi forgalmi rendet, hiszen a Domboriba vezető út egy „zsákút”. Már az átminősítés is érthetetlen volt, hogy lehet egy főútvonalat zsákútvonalnak alárendelni? Úgy gondoljuk, nemcsak a három falu lakosságának, hanem a gépjárművezetőknek is megnyugvást jelentene, ha a régi rend lenne ismét érvényben a kereszteződésben – tette hozzá Vitéz Ferenc.

Máté Dénes 2007-től 2014-ig volt Gerjen polgármestere. Az elsők között írta alá az ívet. – Nyaranta valóban többen járnak Domboriba a településekről, de úgy gondoltuk, aláírásgyűjtéssel jelezzük a közútkezelőnek, hogy mi szolgálná jobban az emberek kényelmét – mondta a volt faluvezető. – A szokás nagy úr, emlegetik a sokszor citált mondást, de a KRESZ-hez értők is azt mondják, ne megszokásból közlekedjünk. A most érvényben lévő forgalmi rend megváltoztatásával a Duna-holtághoz való kijutás nem változna, csak a Domboriból történő visszajárást érintené. Azt kellene eldönteni, mi élvez prioritást: az üdülőövezetbe ki-be jutás, vagy három település, Dunaszentgyörgy, Gerjen és Fadd közös érdeke – hangoztatta Máté Dénes. – Furcsa, hogy egy három számjegyű út lett alárendelve egy négy számjegyűnek, úgy hogy valamikor a 611-es volt a felsőbb rangú.

Ráadásul meglehetősen sok a baleset az elágazásban. Levélben jeleztük a lakosság akaratát a közútnak, csatolva mellé az aláírásgyűjtő íveket, de amíg polgármester voltam, nem kaptunk választ az útkezelőtől.
Lapunk megkereste a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t is, de lapzártánkig nem érkeztek meg a válaszok kérdéseinkre.

A pénzhiány is gátakat szabott

– Faddon nem volt aláírásgyűjtés, de a helyettesemmel már többször egyeztettünk a Magyar Közút Tolna Megyei Igazgatóságának vezetőivel – ismertette Fülöp János, Fadd polgármestere. – A cég szakemberei pozitívan álltak megkeresésünkhöz. Egy közlekedési mérnökök által is támogatott, viszonylag egyszerűen kivitelezhető megoldásról már megvannak az elképzelések. Nem kerülne sok pénzbe, de azért forrásokat kell keresnünk, hogy a tervből valóság legyen. Idén vagy jövőre mindenképpen szeretnénk megvalósítani a beruházást, amellyel végre megoldódna egy régóta húzódó probléma.

Több szempont, érdek esik latba

Az utak alá-, illetve fölérendeltségi viszonyairól a kiépítettségük, a rajtuk haladó forgalom, illetve a vonalvezetésük dönt. Ebben az esetben a két út minősége, szélessége körülbelül azonos, a forgalom nagysága azonban változó. Jelenleg tehát az útvonalvezetés a döntő: kézenfekvő, hogy a nyílegyenesen vezető úton haladó jármű élvezzen elsőbbséget. Ugyanakkor egy ilyen döntés kapcsán sokféle érdeket kell(ene) figyelembe venni, sokféle szempontot mérlegelni. Az emberek érdeke és a gazdasági szempontok, a kényelem, a biztonságos közlekedés nem lehetnek egymást kizáró tényezők.

2016. február 8., Paksi Hírnök (vt.)

Orosz delegáció járt Pakson

Rövid, de igen intenzív látogatásra érkezett Paksra egy kisebb orosz delegáció. Tagjai nem először jártak itt, a Roszatom Szakszervezete évekkel ezelőtt kötött együttműködést a paksi atomerőműben működő érdekképviselettel, így Valerij Kuzmin elnöke többször megfordult már itt. Vjacseszlav Vlagyimirovics Szedunkov, Desznogorszk polgármestere pedig tavaly ősszel fordult meg a térségben, amikor testvértelepülési szerződést írt alá Gerjen első emberével, Romhányi Károllyal. Vjacseszlav Vlagyimirovics Szedunkov várományosa az orosz atomerőművek körüli önkormányzatok és a Roszatom által létrehozott alapítvány vezetői székének, így tárgyalóasztalhoz ült a Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás képviselőivel is azon az összejövetelen, amelynek Süli János Paks polgármestere volt a házigazdája.

A delegáció találkozott az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Paks II. projekttársaság, valamint az orosz partneri kapcsolatokban szintén érintett megyei önkormányzat vezetőivel. Szedunkov fontos célként jelölte meg, hogy a paksi atomerőmű kapacitás-fenntartási projektjében – ahol az orosz fél megbízható partner – felgyorsuljon idén az együttműködés. Desznogorszk és Gerjen tekintetében ezt egy 2016-os programtervre vonatkozó dokumentum aláírásával erősítették meg.

Romhányi Károly és Vjacseszlav Vlagyimirovics Szedunkov (Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök)

Vjacseszlav Vlagyimirovics Szedunkov rávilágított, hogy az ő szervezetük más struktúrában dolgozik, mint a paksi atomerőmű környezetében működő társulás, de számos terület kínálkozik együttműködési lehetőség a szakmai egyeztetésen túl. Ilyen a gyereküdültetés, a turizmus, a kultúra és a sport.
Süli János számít az orosz pozitív és negatív tapasztalatokra egyaránt abban a munkában, melynek célja, hogy az erőmű térségét felkészítsék arra a feladatra és terhelésre, amivel a beruházás jár. – Amikor kellett, az oroszokra mindig számíthattunk, nagyon jó kollegiális kapcsolatok alakultak ki, fontos hogy ezt lehetőségeink szerint fejlesszünk – fogalmazott dr. Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója.

2016. február 3., Paks-Press Hírügynökség  (Kiss G. Péter)

Bővűlő kapcsolatok az atomerőművek közeli települések szövetségeinél

Vjacseszlav Vlagyimirovics Szedunkov, Desznogorszk város polgármestere szerdán Paksra érkezett, hogy a magyar település-ellenőrző és tájékoztató társulás (TEIT) és az orosz társszervezet kapcsolatait erősítse, valamint közös programokat dolgozzanak ki 2016-ra. Szedunkov az orosz társulás nevében folytat csütörtöktől tárgyalásokat a magyar partnerekkel.

Ennek során találkozik az MVM Paksi Atomerőmű és a Paks 2. projekt vezetőivel, Paks város polgármesterével, továbbá Romhányi Károllyal, Gerjen polgármesterével, felkeres Tolna megyei településeket, városokat és vállalkozásokat.

Tervei között szerepel, hogy a komparatív előnyökre épülő, az orosz és a magyar vállalkozások gazdasági, partneri kapcsolatait kiépítendő fórumok jöjjenek létre. Ezeket a börzéket nemcsak Pakson, hanem Tolna megye több településén, valamint orosz városokban is megtartják.

Szedunkov kitért arra is, hogy a paksi atomerőmű kapacitás-fenntartási projektjében az orosz fél megbízható partner és a mostani látogatásának egyik céljaként fogalmazta meg azt a törekvést, hogy az együttműködés az idei évben felgyorsuljon. – Ehhez járulhat hozzá az érdekelt társulások közös munkája, továbbá, hogy a gazdaság szereplőinek száma növekedjék – fűzte hozzá Szedunkov.

Mint ismeretes, tavaly szeptemberben együttműködési megállapodást kötött Desznogorszk város és Gerjen község. A két település közös vonása, hogy mindkettő az atomerőművek közelségében található.

Képünkön: Vjacseszlav Vlagyimirovics Szedunkov, Desznogorszk város polgármestere /balról/ és Romhányi Károly Gerjen polgármestere 2015. szeptember 26-án, a két település együttműködési szerződésének aláírásán. (Fotó: PAKS-PRESS/Kiss G. Péter.)

Szedunkov megérkezése után a Paks-Press Hírügynökségnek adott rövid interjúban azt is elmondta, hogy a gerjeni szerződés értelmében kidolgoztak egy 2016-os programtervet, amelyről most egyeztet Romhányi Károllyal.

A gerjeni polgármester annak a reményének adott hangot a ma esti első, informális találkozójukon, hogy a Szedunkov látogatás nemcsak a két település kapcsolatát mozdíthatja elő, hanem társadalmi tanácsok együttműködése is felfrissül.

Ami a két település együttműködését illeti, körvonalazódik egy, májusban tervezett látogatás Desznogorszk városba, ahová többségében gyerekek utaznak majd, egy városnapra is vendégek lesznek a gerjeniek, szeptemberben. Ebben az időben falunapot tartanak Gerjenben, ahová az orosz település delegációját várják. Előtte több nyári program is vonzó lehet az orosz emberek számára. 

2016. január

 2016. január 20., Tolnai Népújság (Hanol Erzsébet)

Danyi Zoltán és Kocsis Imre Antal az idei díjazott

Danyi Zoltán kapta a Mészöly Miklós-díjat, míg az emlékplakettel Kocsis Imre Antalt ismerték el a keddi Mészöly Miklós Emléknapon. Az író szülővárosa, Szekszárd és a Mészöly Miklós Egyesület 13. alkalommal rendezte meg az eseményt.

Kocsis Imre Antalnak dr. Haag Éva alpolgármester adta át az emlékplakettet (Fotó: Mártonfai Dénes)

Konferenciával, díjátadóval emlékeztek kedden Mészöly Miklósra a Művészetek Házában. A megjelenteket dr. Haag Éva, a megyeszékhely alpolgármestere és Szörényi László irodalomtörténész, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet és a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora köszöntötte. A folytatásban irodalmi témájú, Mészöly hagyatékához, életművéhez kapcsolódó előadásokat hallhattak az érdeklődők, illetve portréfilmet láthattak Zalán Tiborról, a 2011-es Mészöly-díjasról.

Eztán derült fény az idei elismertek kilétére. A Mészöly-díjat idén Danyi Zoltán, A dögeltakarító című regény szerzője kapta. Az elismerést átadó Szörényi László elmondta, hogy a tavaly megjelent regények közül az egyesület zsűrije nagy szavazattöbbséggel döntött a délszláv háború borzalmait feldolgozó mű mellett. Szkárosi Endre Mészöly-díjas író, költő laudálásban elhangzott, hogy 5-6 figyelemre méltó könyv közül választottak. Elmondta, hogy Danyi Zoltán regénye szokatlanul és méltatlanul ritkán használt módon íródott. Kemény valóság alapját a jugoszláv háború adja. Ez a valóság durva, de nem látható. A regénynek köszönhetően azonban az egyéni tapasztalásból kollektív tapasztalás lesz. A döntéskor egyfelől ezt a kockázatvállalást vették figyelembe. A másik a nyelvi szempont volt, ami A dögeltakarító mellett szólt. Szkárosi Endre úgy fogalmazott: Danyi Zoltán nyelvi formát teremtett, a regény szerkezete sajátos.

Az író köszönő beszédében elárulta, hogy Srebrenica – a város, ahol közel 8000 bosnyákot mészároltak le – miatt írta meg a könyvet. – A regény nem ítélkezik senki felett, csak annyit üzen: megtették, mert megtehették – mondta Danyi Zoltán.

A Mészöly Miklós Emlékplakettel Kocsis Imre Antalt, Szekszárd egykori polgármesterét ismerték el, aki komoly szerepet vállalt abban, hogy az író emléke előtt méltó módon tisztelegjen szülővárosa. Ennek bizonyítéka a Mészöly-emléknap, illetve a 2005-ben átadott Irodalom Háza – Mészöly Miklós Emlékház – mondta a laudálásban Elekes Eduárdné. Hozzátette: Kocsis Imre Antal értő közvetítője volt a verseknek és barátja a Mészöly Miklós–Polcz Alaine házaspárnak.

– Jól esik, hogy mások munkájáért engem díjaznak – jegyezte meg humorosan Kocsis Imre Antal, hozzátéve, hogy kollégái mindig jelentős részt vállaltak magukra az emléknap szervezéséből. Arról is beszélt, hogy a polgármesteri látásmód többnyire „mélyépítésű”, utalva ezzel arra, hogy általában beruházásokban gondolkodnak. A Mészöly Miklós–Polcz Alaine házaspár megérkezésekor azonban olyan intellektuális horizont tárult fel, amely csak ritkán tapasztalható. Már régesrég megkaptam a díjat, ők voltak azok – mondta Kocsis Imre Antal.

Tóth Flóra, a Mészöly Miklós Vers és Prózamondó verseny 2. helyezettje (Fotó: Házi Dea)

Mészöly emléktáblájánál Gacsályi József költő mondott beszédet (Fotó: Mártonfai Dénes)

2015. december

2015. december 15., Magyar Diáksport Szövetség (forrás: www.tmamk.hu)

DIÁKSPORTOLÓK DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉGE TOLNÁBAN

A Tolna Megyei Diáksport Tanács december 15-én Szekszárdon, a Garay János Gimnázium dísztermében tartotta díjátadó ünnepségét, ahol azon diáksportolók teljesítménye került elismerésre, akik a 2014-2015-évi diákolimpiák országos döntőiben 1-3. helyezést értek el. Ez 16 sportág 241 sportolóját érintette, akiket a megyei közgyűlés nevében Ribányi József, a Tolna Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntött. Díjátadók voltak továbbá dr. Gábor Ferenc, a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal főjegyzője, dr. Molnár László, a Magyar Diáksport Szövetség szakmai igazgatója, Farkas Szilárd, a Magyar Diáksport Szövetség dél-dunántúli regionális irodájának vezetője, Jóföldi Gabriella, a KLIK szekszárdi tankerületének tanügyigazgatási referense, Csillagné Szánthó Polixéna, Szekszárd Megyei Jogú Város humán bizottságának elnöke, Kozmann György, a Tolna Megyei Diáksport Tanács elnöke, Kőfalvi Adél, a szekszárdi HORFER-Serleg tulajdonosa. Tolnában jó évet zárt az atlétika, a kajak-kenu, a cselgáncs, két  kosárlabda csapat is érmes helyezést ért el, de sokan kaptak díjakat karate, kerékpár és floorball sportágakban is. A díjazottak döntő többsége városi iskolák tanulója, de számos kistelepülés is mutatott fel szép eredményeket köztük Várdomb-Alsónána, Gerjen, Bogyiszló, Györköny, Bölcske és Fadd is.

2015. december 15., Tolnai Népújság (Vida Tünde)

A gyógyítás öröme és a gyerekek szeretete vitte a pályára

Végtelenül kedves és mindig nyugodt, ugyanakkor a gyógyításban rendkívül alapos, a szülőkkel szembeni elvárásaiban következetes – így jellemzik dr. Angyalosi Zsuzsannát, aki négy és fél évtizede dolgozik gyermekorvosként. Idén ő kapta a Paksi Iparos és Vállalkozói Kör által alapított Lussonium-díjat. A gyógyítás öröme és a gyerekek szeretete vezette az orvosi pályára és máig ez ösztönzi, mondta dr. Angyalosi Zsuzsanna. Kecskeméten éltek, édesapja kórházi gondnok volt, édesanyja csecsemő-gondozónő, bizonyára a kettejüktől kapott indíttatás nyomán került a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karára, ahol 1966-ban végzett. Útja férje, Kőváry László református lelkész mellett előbb Gerjenbe, majd Paksra vezetett, ahol 1971. december 1-jén kezdte meg gyógyító szolgálatát.

Dr. Angyalosi Zsuzsanna Ulbert Sándortól vette át a Paksi Iparos és Vállalkozói Kör Lussonium-díját (A szerző felvétele)

Öt évvel később otthonuk lett a Duna parti város, ahol körzeti illetve járási gyermekorvosként dolgozott, ellátta a szülőotthont és a Villany utcai bölcsődét, valamint 1990-ig mozgó szakorvosi szolgálatot is a paksi járás 11 községében. Huszonnégy éve rendel a Deák utcai rendelőben, 2001 óta nyugdíjasként. Egész embert kívánó hivatásának gyakorlásában erős családi háttér segítette, így folyamatosan bővíthette tudását, és családanyaként is helyt tudott állni. Férje, Kőváry László 2002-ben elhunyt, új pásztora lett a református közösségnek, amelynek a doktornő mai napig aktív tagja. Azt mondja, amíg egészsége engedi, dolgozni szeretne, s bízik abban, hogy majdan lesz egy Pakshoz kötődő fiatal kolléga, aki átveszi tőle pácienseit, habár az alapellátás nem túl népszerű manapság. A doktornő ma is nagyon kedvelt a szülők és gyerekek körében, mert tapasztalatának és mélységes empátiájának köszönhetően el tudja nyerni és meg tudja őrizni bizalmukat. Munkáját 2010-ben Pongrácz Sándor-díjjal ismerte el és köszönte meg a város, idén pedig a Paksi Iparos és Vállalkozói Kör által alapított Lussonium-díjat ítélték neki, amelyet a szervezet gálaműsorán vett át az elnökség tagjaitól.

2015. december 9., Paksi Hírnök online (dsz)

Kisebb kukákra válthatnak

Fotó: Babai István/Paksi Polgármesteri Hivatal

Januártól a 60 és 80 literes kukákat is üríti a Paksi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. A jelenleg használtnál kisebb hulladékgyűjtő edény elszállítását az egy- és kétfős háztartásokban élők igényelhetik önkormányzati igazolás birtokában, ekképp számukra a hulladékszállítás díja is alacsonyabb lesz. A kisebb, 60 vagy 80 literes, szabványos kukát az ingatlantulajdonosnak kell beszereznie, a szerződésmódosítást egyrészt a vásárlást bizonyító számla, másrészt az önkormányzat által kiállított igazolás bemutatásával lehet kérni a szolgáltatócég ügyfélszolgálatán akár személyesen, postai úton vagy e-mailen. A kérelmeket évente meg kell újítani. Dr. Sárosi Józseftől, a Paksi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a jövő évi, új díjszabásról az év végéig tájékoztatják a lakosságot, miután a társulás településeinek képviselő-testületei módosítják a helyi rendeleteket. A változással egyidejűleg folyamatos lesz az ellenőrzés: vizsgálják a kisebb edényzetet igénylők jogosultsága mellett a szolgáltatási szerződések meglétét és a szolgáltatás-szüneteltetések jogosságát is. – Csakis a szerződésekben szereplő számú és méretű kukát ürítik a cég munkatársai – hívta fel a figyelmet a kft. ügyvezetője. A rendszer átláthatóságát segítik majd azok a matricák is, amelyeket január 15-ig minden hulladékgyűjtő edényre ki kell helyezni. Ezekre írják rá majd a házszámokat a díjbeszedők, illetve a cég munkatársai. Sárosi Józseftől azt is megtudtuk, hogy díjfizetési elmaradás esetén biztosítják a részletfizetés lehetőségét.

2015. december 6., Tolnai Népújság (Vida Tünde)

Hármas igénynek kell megfelelni

A legjobb ajánlólevél a kiváló minőségben elvégzett munka – vallja Puskás János, akit a Magyar Közszolgáltatók Egyesülete Az év településszolgáltatója kitüntetéssel jutalmazott. A díjazott harminc éve dolgozik közszolgálatban. Pályázat útján került 1983-ban Puskás János az akkori költségvetési üzemhez Paksra. Ő maradt, miközben a cég többször átalakult. Immár a DC Dunakom Plusz Kft. ügyvezetőjeként dolgozik. Az a fajta ember, aki amit vállal, azt szereti határidőre, megfelelő minőségben elvégezni, mert tisztában van vele, hogy a legjobb ajánlólevél a kiváló minőségben végzett munka. Ez – mint mondja – még akkor is így van, ha a cégnek a legnagyobb megrendelője a tulajdonos önkormányzat. Éppen ezért büszke arra, hogy a szolgáltatási szerződésben rögzített feladataikon túl egyre több megbízást kapnak.

Puskás János személyében először vehette át Tolna megyei szakember a Magyar Közszolgáltatók Egyesülete által alapította Az Év Településszolgáltatója címet (A szerző felvétele)

Eleinte, amikor még a kommunális hulladékkezelés volt a főprofil, ha az utcákat járta, vonzotta a tekintetét az eldobott szemét. Most, hogy már igen szerteágazó a feladatkörük, a figyelme is kiterjed minden másra. Ha Pakson jár-kel, a tömbbelsőket látva jóleső érzés támad benne, gondolván, ezt ők építették, a játszótereknél megint az jut eszébe, hogy az is az ő munkatársainak a keze munkája. Úgy gondolja, hogy az ország közszolgáltatóit tömörítő szakmai szervezet elismerése sem személyesen neki szól, hanem a munkatársainak. – Jó csapat áll mögöttem, így lehetünk az egész város gondos gazdái – fogalmaz. Hozzáfűzi, biztos családi háttér is szükséges mindehhez, hiszen nem korlátozódik a feladata a hivatali munkaidőre. Éppen ezért szabadideje sincs túl sok. Ennek nagy részét a gerjeni kert gondozása veszi el. Mivel nem szereti a „műkajákat”, amit lehet, maga termel meg. A zöldség, répa, paprika, paradicsom saját földről kerül a konyhára, de már a permetezést, nagyobb törődést igénylő növényekkel nincs ideje foglalkozni. Szereti a sportot, ezért ha teheti, ott van a paksi futball és kosárlabda csapat meccsein. Nagy öröm számára, hogy lányuk, Petra családjával most a közelükben él, hiszen így gyakrabban láthatják kisunokájukat, Mírát. A munkához visszatérve azt mondja, három dolog vezérli, megfelelni a lakossági igényeknek, a tulajdonos önkormányzat elvárásainak és az önmagával szemben támasztott minőségi elvárásoknak. 2015. december 1., Tolnai Népújság (Vida Tünde)

2015. november

2015. november 25., Tolnai Népújság (Vida Tünde)

Tolna és Voronyezs együttműködik

Széleskörű együttműködési megállapodás született az oroszországi Voronyezs megye kormánya és a Tolna Megyei Önkormányzat között. Fehérvári Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke egy küldöttség élén Moszkvába utazott a szerződés megkötésére. A memorandumot ünnepélyes keretek között a X. Jubileumi Nemzetközi Társadalmi Párbeszéd-fórumon írták alá. A megyei önkormányzat tájékoztatása szerint a dokumentum az együttműködést illetően a nevesíti az ipart, mezőgazdaságot, közlekedést és kereskedelmet, kiterjed a tudomány, technika, egészségügy és ökológia területére, magába foglalja a kultúra és művészet, a turizmus, az oktatás, a sport és ifjúságpolitika témaköreit. A partnerség a felek szándéka szerint közös kiállítások, konferenciák, kerekasztal fórumok megrendezésében testesül meg.

Fehérvári Tamás, és Gordeev Alexey (ejtsd: Alexej Gorgyejev) amint aláírják a megállapodást (fotó forr.: Tolna Megyei Önkormányzat)

– E partnerség is hozzájárul az orosz-magyar kapcsolatok erősítéséhez, amelynek egyik legfontosabb és legaktuálisabb eleme az atomerőművi blokkok építését előirányzó megállapodás – hangoztatta beszédében Fehérvári Tamás. – A széleskörű együttműködés jelentősen előre lendítheti kapcsolatainkat, ami kölcsönös haszonnal fog járni – vélekedett Voronyezs megye kormányzója, Alexej Gorgyejev. Hasonló orosz-magyar együttműködési megállapodások már születtek korábban. A Társadalmi Ellenőrző, Információs és Területfejlesztési Társulásban (TEIT) részt vevő települések közül Paks Novovoronyezzsel, Gerjen pedig Desznogorszkkal kötött testvérvárosi kapcsolatot. Regionális szinten Kurszk és Baranya megye között jött létre együttműködés. Baranyai példaként említhető meg a Harkány-Kurcsatov megállapodás is. 2015. november 24., Paksi Hírnök online (vt)

Százmilliókkal segíti a térség fejlődését a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány

Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Megváltozott a támogató, a támogatási összeg, a kuratórium összetétele, de maradt a cél: a paksi atomerőmű térségének fejlesztését igyekszik elősegíteni a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány (JETA), amelyet 2011-ben a paksi atomerőmű hozott létre. Idén a támogatói szerepet a Miniszterelnökség vette át az alapítótól, s az eddigi évi 500 helyett 600 millió forint forrást juttatott az alapítvány számára. A keret terhére 2015 augusztusában meghirdetett pályázatra 88 igény érkezett. Ezekről keddi, paksi ülésén döntött a megújult kuratórium. Az alapítót képviselő, elnöki tisztet betöltő dr. Kovács Antal mellett dr. Darányi Attila, Varga Nelli, dr. Bozóky Alex, dr. Iván Katalin és Máté Péter alkotja immár a grémiumot. A beérkezett igényeket szakértők segítségével értékelték, a hiánypótlások, visszalépések után megközelítőleg 720 millió forint maradt a támogatási igény, a 600 milliós keretbe 67 pályázat “fért bele”. Kováts Balázs, az alapítvány munkáját segítő szakértő kiemelte, hogy ezek egymáshoz igen közel álló színvonalú beadványok, a szigorú pontrendszerben csupán 20 pont eltérés volt a legjobbra értékelt és a lista végére került igény között. Dr. Kovács Antal, a kuratórium elnöke az érintett települések vezetőinek részvételével zajló nyílt ülésen számolt be arról, hogy Lázár János szeptemberi ígéretéhez hűen a Miniszterelnökség további 150 millió forintnyi forrást bocsát az alapítvány rendelkezésére, hogy az érvényes, támogatható pályázati igényeket kielégíthesse. Ennek eredményeként újabb húsz igénylő kaphat pozitív választ, az odaítélt keret pedig megközelíti a 720 millió forintot. Gerjenben az égetően szükséges problémák kezelésére, azaz a sportcsarnok tetejének felújítására, világítás korszerűsítésre kértek és kaptak támogatást. A harmadik, szintén nyertes pályázat a település fejlesztési tervének elkészítését szolgálja – mondta Romhányi Károly polgármester, aki szerint nagy lökést ad a térségnek a JETA által biztosított támogatás, amivel természetesen a jövőben is élni szeretnének, hiszen a lehető legjobban szeretnék kiaknázni a közelgő erőműberuházást, a pályázat pedig segít az erre való felkészülésben. Települések sora készítheti el szintén alapítványi támogatással fejlesztési stratégiáját az új blokkok építésével kapcsolatban. Emellett út- és járdafelújításra, intézmények fejlesztésére, energetikai korszerűsítésre kapnak pénzt az önkormányzatok, a Tolna Megyei Balassa János Kórház szövettani laboratórium kialakításához, Kalocsa az uszoda és gyógyfürdő energetikai fejlesztéséhez kért támogatást, több helyütt kamerarendszer épülhet, konyhafelújítás valósulhat meg alapítványi segítséggel. Paks egyebek között csatorna vizsgáló kamerarendszer vásárláshoz kért és kapott támogatást. A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány működési területén negyvenegy település fekszik Tolna és Bács-Kiskun megyében, az atomerőmű vonzáskörzetében. A paksi atomerőmű által 2011-ben létrehozott és évi 500 millió forinttal támogatott szervezet az elmúlt években 2,6 milliárd forintot ítélt oda pályázatok útján 12 milliárd forint fejlesztést generálva az érintett térségben. 2015. november 16., Tolnai Népújság (Vida Tünde)

Új időszámítás kezdődhet Gerjenben

A kormány tervei szerint megépül a falut Pakssal, pontosabban az atomerőművel összekötő út. Gerjen ezzel két városhoz is tíz percnyi közelségbe kerül. Habár a neve hibásan, Gerjénként szerepel a kiírásban, tény, hogy a falut Pakssal összekötő 9,6 km-es út tervezésére tendert írt ki a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Romhányi Károly polgármester nem is leplezi örömét. Biztos persze akkor lesz, ha már épül, de az, hogy elindult a tervezés előkészítésével a folyamat, nagyon fontos momentum, reagál. Nem titkolja, erősen lobbiztak, lobbizott érte, ahol és akivel lehetett, beszélt arról, hogy miért fontos az út megépítése. Számos egyeztetésen vett részt Paks, Kalocsa polgármestereivel, felkereste a kormány képviselőit. Az, hogy megépüljön az út, nem mostani történet, régóta dédelgetett álom. Romhányi Károly szerint legalább tíz éve terítéken van. Ha rákerül a szilárd burkolat a ma még földes útra, az megváltoztatja mind Gerjen, mind az ott élők helyzetét. Hogy hogyan, az – mint a faluvezető hangsúlyozza – nagymértékben tőlük is függ. Az, hogy könnyebben, gyorsabban jutnak el a munkát, megélhetést biztosító atomerőműbe fontos, de csupán egy pozitívum a sok közül. Az eddigi zsákfalu bekerülhet például a közlekedési vérkeringésbe, Szekszárd-Kalocsa között alternatív útvonalat jelenthet. Érdekes, hogy Kalocsa lesz a legközelebbi város, mert míg Szekszárd 28-30, Paks körülbelül 15 kilométernyi autózással lesz elérhető, addig a Bács-Kiskun megyei város távolsága csupán 10 kilométer. Ez a szolgáltatások, egészségügyi ellátás terén jelent új lehetőségeket.

Romhányi Károly polgármester elmondta, az útépítés legalább tíz éve dédelgetett álom (A szerző felvétele)

Romhányi Károly szavaiból kiderült, komoly kihívásnak tekinti, hogy jól sáfárkodjanak a lehetőségekkel. Az a cél, hogy ne átmeneti szállásként tekintsenek az érdeklődők Gerjenre, hanem hosszú távon tervezzenek vele. Az ellátás jó, van óvoda, iskola, házi, gyermek és fogorvos, intézmények, rendezvények… – sorolja a polgármester. Hozzáteszi, az elmúlt években amortizálódott intézményeiket viszont korszerűsíteni kell, a faluképen javítani kell, amiben az ott élőkre is számít. Árgus szemekkel figyelik a pályázatokat. Most, a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványnál például a sportcsarnok felújítására, a közvilágítás korszerűsítésére pályáztak, de az intézmények esetében ésszerűsíteni kellene a struktúrát, a művelődési házat is rendbe kell hozni, a faluközpont rekonstrukciója is időszerű volna. Összességében szeretnénk vonzóbbá tenni a falut, amiben nagyban számítanak a lakosságra is, akik tájékoztatása érdekében mindent meg kívánnak tenni, hangsúlyozta a polgármester.

Máris élénkült a kereslet az ingatlanok iránt

Az ingatlanok iránti kereslet már a tender kiírásának hírére megélénkült. Ennek további növekedésével számol a faluvezető. Jelenleg nagyjából 1200 fős a létszám, ez, ha elkel a ma üresen álló 40-50 ház és megépül a lakópark, akár 20 százalékkal is emelkedhet, aminek számos hozadéka van a falukép javulásától az intézményfenntartáson át a helyi adóbevételekig. Romhányi Károly kitért arra, hogy már folynak az előkészületei egy lakópark kialakításának. Magánbefektető tervez 80-100 lakóházat építeni, amelyek tervezése jó ütemben halad. Kérdés – fűzi hozzá – , hogy az atomerőmű építés kapcsán magyar, vagy például orosz munkások, családok költöznek-e ide, hiszen mindkét opció más és más feladatot, helyzetet jelent.

A falu nevét elírták, de a fontos, hogy legyen út

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. felhívásában a következőképpen szerepel az ominózus út: „Paks-Gerjén összekötő út: Műszaki tartalom: új út tervezése 9,6 km hosszban, meglévő földút nyomvonalán Tervezési kategória: K.V.A Forgalmi sávok szélessége: 3,50 m Burkolat szélessége: 7,50 m Korona szélessége: 11,00 m Tervezési sebesség: 90 km/h Csomópontok száma: 2 db „B3” és „B4” jelű nyomvonal változat: Műszaki tartalom: új út tervezése 9,3 km hosszban, útfelújítás tervezése 1,6+1,4 km hosszban Tervezési kategória: K.IV.A Forgalmi sávok szélessége: 3,50 m Burkolat szélessége: 7,50 m Korona szélessége: 11,00 m Tervezési sebesség: 90 km/h Csomópontok száma: 4 db. 2015. november 5., Tolnai Népújság (Vida Tünde)

Már keresik az új Duna-híd tervezőjét

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közzétette a Közbeszerzési Értesítőben a paksi híd tervpályázatát. Gyors reagálás a társadalmi igényekre. Keresik a Paks és Kalocsa térségében építendő új Duna-híd leendő tervezőjét. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. közzétette a Közbeszerzési Értesítőben az erre vonatkozó tendert több közlekedésfejlesztési beruházásra vonatkozó kiírással együtt, számolt be róla az MTI.

A paksi Duna-híd a túlpartot is bekapcsolná a gazdasági vérkeringésbe (A szerző felvétele)

A Kalocsa és Paks térségében tervezett új Duna-hídra – valamint a kapcsolódó közlekedési infrastruktúra fejlesztésére – kiírt megvalósítási tender keretében el kell készíteni a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt, a környezetvédelmi hatástanulmányt, valamint az engedélyezési- és a tendertervet is. A híd régi vágya a kalocsai, Kalocsa környéki embereknek. A megépítését szorgalmazó erők év elején erősödtek fel a Pakson tervezett két atomerőművi blokk építési előkészületeinek hírére. 2015. január 27-én alakult meg dr. Bálint József, Kalocsa polgármestere elnökletével a Kalocsa-Paks Duna-Hídért Egyesület. A Paks II. beruházáshoz kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezési eljárás keretében tartott negyvenegy lakossági fórumon többször terítékre került a híd kérdése. A társadalmi igény kifejezetten gyorsan eljutott a kormányzat elé: 2015. május közepén Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy döntés született egy új Duna-híd építéséről Kalocsánál annak érdekében, hogy a beruházásban részt tudjanak venni a Bács-Kiskun megyében élők, onnan érkezők is. Dr. Aszódi Attila kormánybiztos többször elmondta a tervezett Duna-híd kapcsán, hogy nem az erőműépítés miatt van rá szükség, hanem azért, hogy a kalocsai régió is bekapcsolódhasson a beruházásba. A híd hosszú távra szolgálja a kalocsai térség jövőjét, hiszen nemcsak az erőműhöz jelent majd közvetlen csatlakozást, hanem az M6-oshoz is.

Paraméterek

A hídszerkezet hossza 1060 méter. A falszerkezet teljes szélessége 17,15 méter az ártéri hídnál, és 23,08 méter a mederhídnál. A támaszok száma 12 darab, a legnagyobb nyílás 220 méter. A korábbi hírek szerint úgynevezett „extradosed” átkelő készül, azaz egy függesztett-feszített híd, amely átmenetet képez a gerendahíd és a ferdekábeles híd technológiája között, ehhez hasonló az M43-as út Tisza-hídja. A tender tartalmazza a Paks-Gerjen összekötő út terveinek elkészítését is 9,6 kilométer hosszban, egy meglévő földút nyomvonalán. 2015. november 4., Paksi Hírnök (online)

Paks-Kalocsa híd: kiírták a tendert

Forrás: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

Kiírta a tendert a Kalocsa és Paks térségében tervezett új Duna-hídra a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. Mint az MTI megírta, a keddi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg a Kalocsa és Paks térségében tervezett új Duna-híd, az M60-as gyorsforgalmi út Pécs és Barcs (országhatár) közötti szakasza, valamint az Esztergom és az M1-es autópálya közötti közúti kapcsolat megvalósítási, műszaki terveire kiírt közbeszerzési tender. A Kalocsa és Paks térségében tervezett új Duna-hídra – valamint a kapcsolódó közlekedési infrastruktúra fejlesztésére – kiírt megvalósítási tender keretében el kell készíteni a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt, a környezetvédelmi hatástanulmányt, valamint az engedélyezési- és a tendertervet is. A hídszerkezet hossza 1060 méter. A falszerkezet teljes szélessége 17,15 méter az ártéri hídnál és 23,08 méter a mederhídnál. A támaszok száma 12 darab, a legnagyobb nyílás pedig 220 méter. Ahogy az a Közbeszerzési Értesítőből kiderül, a kiírás tartalmazza a Paks-Gerjen összekötő utat és a hidat az útrendszerbe kapcsoló „B3” és „B4” jelű nyomvonalváltozatokat is, az ajánlattételi határidő december 17.  

2015. október

 2015. október 24., Tolnai Népújság (Vida Tünde)

A Babitsé lett a kupa

Átütő szekszárdi sikereket hozott a Suli Kupa, a Szekszárd Grand Prix és a Riczu Imre Emlékverseny. A nagyok között Kiss és Fábián kitett magáért. A Szekszárdi Kerékpáros Sport Egyesület október elején rendezte meg a hagyományos Suli Kupát, amelyet a Babits Mihály Általános Iskola csapata nyert meg. A legkisebbek viadala után nagyiramú kritérium versenyek zajlottak a III. Szekszárd GP-n, újra a régi helyszínen, a Szent István téren. Az új, lendületes körpályán zajló futamokat szegedi, pécsi, budapesti, törökbálinti csapatok tettek rangosabbá, a Spartak Szabadka népes csapata pedig nemzetközivé. Az erőpróba másnapján a törökbálinti egyesület vendége volt mindkét szekszárdi csapat. Az őszi napsütésben a 6 kilométeres dimbes-dombos körpályán zajló futamok végén több szekszárdi kerékpáros is felállhatott a dobogóra. A versenyhétvége SZKSE-mérlege 8 arany-, 7 ezüst- és 4 bronzérem a további értékes helyezések mellett. Eredmények. Suli Kupa, ovis fiúk: 1. Bán Botond (Wunderland óvoda), 2. Steig Benjamin (Gyermeklánc óvoda), 3. Hegedűs Márk (Katolikus óvoda), 4. Mármarosi Marcel (Wunderland óvoda), 5. Kiss Márton (Wosinsky óvoda), 6. Kiss Csongor (Wosinsky óvoda). I. korcsoport fiú: 1. Kiss Zsombor (Babits iskola), 2. Rácz Dávid (Gyakorló iskola), 3. Bodnár Bálint (Babits iskola), 4. Lestár Tamás (Babits iskola), 5. Antal Máté (Babits iskola), 6. Légrádi Alex (Baka István iskola). I. korcsoport lány: 1. Mármarosi Alexa (Dienes iskola), 2. Sárközi Anna Kira (Babits iskola). II. korcsoport lány: 1. Tanács Janka (Gyakorló iskola). III. korcsoport fiú: 1. Szabó Csongor (Gyakorló iskola), 2. Bakó Jonatán (Perczel iskola), 3. Hajtol Ádám (Babits iskola), 4. Kiss Zsombor (Babits iskola), 5. Pál Tamás (Babits iskola), 6. Gyöngyösi Zsolt (Baka István iskola), 7. Molnár Martin (Babits iskola), 8. Tarnóczi Péter (Babits iskola). III. korcsoport lány: 1. Schneider Zsófia (Babits iskola), 2. Péter Patrícia Jázmin (Dienes iskola). IV. korcsoport fiú: 1. Máté Balázs (Garay gimnázium), 2. Molnár Viktor (Gárdonyi Géza ált. isk., Gerjen). III. Szekszárd Grand Prix. U13: 1. Kiss Balázs (SZKSE), 2. Bán Benedek (SZSZKE), 3. Mészáros Bence (SZKSE), …7. Fábián Zalán (SZSZKE), 8. Szabó Csongor (SZSZKE). U15: 1. Fábián Csongor (SZSZKE), 2. Zádori Zalán (SZSZKE), 3. Genzler Tamás (SZSZKE), …6. Forró Lajos (SZSZKE). U17: 1. Ács Vince (SZKSE), 2. Schneider Sebestyén (SZSZKE). U19: 3. Istlstekker Zsolt (SZKSE). Amatőrök: 1. Salamon László (SZSZKE), 2. Fónai Péter (SZSZKE). Szenior 1.: Steig Gábor (SZKSE), 2. Balás Attila (SZSZKE), …5. Béda László (SZSZKE). Szenior 2.: 1. Balázs Tibor (SZSZKE). Elit: 3. Steig Gábor (SZKSE): II. Riczu Imre Emlékverseny. U13 (18 km): 1. Kiss Balázs (SZKSE), 2. Mészáros Bence (SZKSE), …6. Fábián Zalán (SZSZKE), 7. Bán Benedek (SZSZKE), …9. Szabó Csongor (SZSZKE). U15 (18 km): 2. Fábián Csongor (SZSZKE), …5. Zádori Zalán (SZSZKE). U17 (42 km): 6. Ács Vince (SZKSE), …8. Schneider Sebestyén (SZSZKE). Szenior, 40 felettiek (42 km): 6. Balás Attila (SZSZKE), 7. Török László (SZSZKE). 2015. október 20., Tolnai Népújság (Vida Tünde)

Tele van a kamion információval

Megérkezett Tolnába az interaktív tájékoztató kamion, amely egyebek mellett a Paks II. beruházással kapcsolatos fontos információkat viszi házhoz. Egymásnak adták a kilincset az iskolai csoportok a Bennünk az energia interaktív tájékoztató kamion megérkezésének napján Dunaföldváron. A Szent Flórián téren felállított mozgó kiállítást a Magyar László Gimnázium hegesztőnek tanuló tizedikeseivel sikerült megnéznünk. Az atomenergia felhasználását, a paksi atomerőmű hazánk energiaellátásában betöltött szerepét ismertető előadás után sorra pattantak kerékpárra a fiúk, hogy kipróbálják, saját erejüket latba vetve mennyi energia előállítására, milyen háztartási gép működtetésére képesek. Az érintőképernyős paneleken a világszerte működő atomerőművekről, a magyar villamosenergia-termelési és -fogyasztási helyzetről kaptak információt. Az egyik interaktív tábla a működő és a tervezett atomerőművel kapcsolatos fontos információkat tárta a látogatók elé gazdag képanyaggal illusztrálva. Többen le is mérték újonnan szerzett tudásukat a kamionban lévő tesztgépeken. A diákokat kísérő pedagógus, Miskolczy Tamásné azt mondta, a téma nem kapcsolódik a tanulmányaikhoz, hiszen a fiúk fizikát csupán nagyon kevés óraszámban, a természetismeret tantárgy keretében tanulnak. A jövőbeni álláskeresés, munkavállalás szempontjából viszont érintheti őket a Paks II. beruházás, hiszen hegesztő-tanulók. – Nagyon jó ötletnek tartom, munkahelyteremtés szempontjából nagyon fontos erőlepés – mondta a két blokk építésének tervéről a tanárnő, aki a környezetvédelem híve, ezért támogatja a nap és szél hasznosítását. Hozzátette, az előadásban is szerepelt, korábbi ismereteiből is tudja, hogy az atomerőmű sem terheli a környezetét. Egyik diákja, Sebestyén Antal Gergely elmondta, hogy hallotta, milyen nagyszabású lesz a beruházás. – A régi blokkok időtartama lejár, az új blokkok pótolják majd őket. Jó befektetésnek tűnik, szükségünk van az energiára, én támogatom ezt a tervet – mondta el kérdésünkre a közeli Pakson tervezett beruházásról szerzett eddigi ismereteit és véleményét. – Remélhetőleg nekünk is lesz lehetőségünk ott dolgozni, de ahhoz az kell, hogy jó szakemberek legyünk – fűzte hozzá.

Kérdezhetnek

Horváth Zsolt, Dunaföldvár polgármestere kiemelte, hogy nem most, a kamion érkezésével jutottak először közvetlen információhoz a dunaföldváriak, hiszen a környezeti hatástanulmányt bemutató lakossági fórum is „járt” náluk. – Azt gondolom, hogy az atomenergiával szembeni félelmek eloszlatására ez nagyon jó kezdeményezés, mindenki kérdezhet. Jók az üzemeltetési tapasztalatok, foglalkoztatás terén is fontos tényező, van társadalmi felelősségvállalása – mondta a kamionról és az atomerőműről. Hozzátette, a Paks II projekt nemcsak az abban dolgozók számára kínál előnyöket, hatással lesz a térség gazdaságára.

A mobil látogatóközpont az atomenergia biztonságos és környezetkímélő mivoltáról, a hazai energiatermelésben betöltött szerepéről nyújt információt

Járja az országot

Az MVM Paks II. Zrt. interaktív tájékoztató kamionja az ősz és a tél folyamán a Paksi Társadalmi Tanács 41 települését járja körbe, útja Kalocsán indult szeptember 7-én. A kamion 2009 óta járja az országot, eljuttatva hazánk távolabbi pontjaira is az atomenergiával kapcsolatos ismereteket, eddig közel negyedmillió látogató számára. A mobil kiállítás az elmúlt években számos nyári fesztiválon is részt vett, ahol fiatalok ezrei ismerkedhettek meg az atomerőművel és a Paks II. beruházással. A megújult interaktív kamion 2015 nyarán összesen nyolc zenei és művészeti fesztiválon várta a látogatókat.

A Paks II. tájékoztató kamion állomásai az év végéig

Dunaföldvár október 19-21. Csabai kolbászfesztivál október 22-25. Bölcske november 2. Madocsa november 3. Dunaszentgyörgy november 4-5. Gerjen november 6. Fadd november 9-10. Bogyiszló november 11-12. Szekszárd november 13. illetve 16-19. Tolna november 20. ill. 23-24. Fácánkert november 25. Szedres november 26-27. Tengelic november 30. – december 1. Kajdacs december 2. Pusztahencse december 3. Györköny december 4. Nagydorog december 7-8. Sárszentlőrinc december 9. Bikács december 10. Pálfa december 11. Németkér december 12. Paks december 14-18.

2015. október 19., Tolnai Népújság (Vida Tünde)

Maguk és mások örömére meséltek

Több tucatnyi apróbb-nagyobb előadóművész-palánta állt zsűri elé a Paksi Pákolitz István Városi Könyvtárban, a 19. Regélő mesemondóversenyen. Majdnem megduplázódott a nevezők száma a tavalyihoz képest: idén 61 diák vett részt a Regélő mesemondóversenyen. Bodor Éva, a szervező Pákolitz István Városi Könyvtár megbízott igazgatója azt mondta, nem tudják, a fokozott érdeklődés mivel magyarázható, de azt remélik, hogy a verseny jó híre és a körültekintő szervezés is az okok között szerepel. – A pedagógusok lelkesedése és segítsége is segít életben tartani a Regélő népszerűségét – fogalmazott. Mint mondta, a korábbi években is, most is, felkészülten érkeztek a gyerekek, a díjazottak nagy száma is mutatja, hogy sok tehetség mutatta be tudományát ezúttal is. A verseny Mezősi Árpád tanító ötlete nyomán született 19 évvel ezelőtt, azóta is a helyi, környékbeli és határon túli iskolák diákjai adják elő egy-egy kedvenc meséjüket a Regélőn. Az előadásokat a népes mezőny miatt két bizottság értékelte idén. Az egyiket Fábián Éva énekes mesemondó, a másikat Hefner Erika drámapedagógus vezette. Mindketten azt mondták, a legfontosabb, hogy az előadás élményt nyújtson a hallgatóságnak, s közvetítse azt az üzenetet, ami az előadó számára fontos.

A nevezők egy csoportja bemutatkozásra várva a Pákolitz István Városi Könyvtárban (A szerző felvétele)

A kisebbeknél ketten nyertek I. díjat

Az alsós korosztályban 38 nevező volt. I. díjat kapott a még csak második osztályos Mezősi Hanna (Gárdonyi Ált. Isk. Gerjeni Tagiskola) valamint a negyedikes Tóth Kristóf (Beszédes J. Ált. Isk. Dunaföldvár). II. díjas lett a harmadikos Bedecs Tamás (Paksi Bezerédj Iskola) és Lazányi Bálint (Gerjen). III. díjas: Salamon Zsombor (Paksi Bezerédj) és Bokor Hunor (Petőfi Sándor Iskola, Kézdivásárhely). Tehetségdíjban részesült: Datki-Győrgy Júlia-Inez (Molnár Józsiás Iskola, Kézdivásárhely), Szutor Zalán (Paksi Bezerédj). Különdíjjal jutalmazták Haraly Hanna (Kézdivásárhely) előadását.

A felsősöknél is volt gerjeni győztes

Felsős korosztályban 23 diák nevezett. I. díjat kapott a már több versenyen sikerrel szerepelt Tóth Flóra, aki a Faddi Gárdonyi Géza Általános Iskola Gerjeni Tagiskolájának 6. osztályos diákja, valamint Rancz Gyárfás Hanna, aki szintén hatodikos a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Iskolában. II. díjjal jutalmazta a zsűri Lajter Laurát (Nagydorogi Széchenyi Sándor Ált. Isk.), a III. díjat pedig Balázs Krisztina kapta (Paksi II. Rákóczi F. Ált. Isk.). Tehetségdíjat vehetett át három paksi mesemondó: Ottófi Lili (Bezerédj), Pólya Dániel (Deák Ferenc) és Tóth Tamás (II. Rákóczi). 2015. október 13., Tolnai Népújság (Vida Tünde)

Gyerekhorgászok lepték el a partot

Felnőtt és gyermekhorgászok lepték el a kompkikötő környékét: a festői szépségű dunai kobolyán 8. alkalommal rendezték meg a Böcő névre keresztelt horgászversenyt. A huszonhét felnőtt kategóriába nevező pecás közül Héricz János végzett az élen immár nem először, hiszen 2008-ban és 2014-ben is ő nyerte el a vándorserleget. Második Varga Krisztián lett, harmadik pedig Sólya István és Németh István holtversenyben. Gyermek korosztályban tízen neveztek, közülük első helyezett Straubinger Szabolcs lett, második Kövesi Adrienn, míg a harmadik helyen Sallai Dániel végzett. Rendeztek ügyességi versenyszámot is, amelyen felnőtt kategóriában Gergity Péter lett az első, gyermekkategóriában pedig hasonlóan a horgászversenyhez Straubinger Szabolcs végzett az első helyen. A Böcő versenyt finom vacsora követte, a napot pedig egy jó hangulatú zenés mulatsággal zárták a horgászat és a Duna gerjeni szerelmesei. 

2015. szeptember

2015. szeptember 28., Tolnai Népújság (Vida Tünde) Testvértelepülési egyezményt kötött Desnogorsk városával Gerjen.

Az orosz szakemberek beilleszkedésében vállalnának szerepet

Az alapító okirat szerint „a két település előrehaladását segítik elő, tapasztalatot cserélnek az ipar, a kis- és középvállalkozások, a kultúra, az oktatás, a hazafias nevelés tekintetében”. A dokumentumot Gerjenben írt alá a két polgármester, Vjacseszlav Vlagyimirovics Szedunkov és Romhányi Károly. aláírás

A testvértelepülési szerződés aláírásának pillanata (A szerző felvétele)

Egy TEIT (Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás) konferencián vetette fel Romhányi Károly azt, hogy partnertelepülést keresnek oroszországi atomerőmű környezetében. – Azt szeretnénk, hogy tartalmas, hosszú távú, folyamatosan egymás érdeklődését fenntartó kapcsolat legyen, elsősorban kultúra és sport területén – mondta most, hogy néhány hónap elteltével már rá is kerültek az aláírások a szerződésre. A két városvezető a mostani találkozás során pontosította az elképzeléseket és – mint Gerjen polgármestere mondta – újabb területként vetődött fel az, hogy a paksi erőmű építésére hazánkba érkező orosz szakemberek beilleszkedésébe szerepet vállaljanak, amihez alapul szolgálhat az, hogy a tervek szerint lakópark épül a községben. Romhányi Károly azt mondta, reális esélyt lát arra, hogy legalább évente egy-egy rendezvényen találkozzanak, de a továbbiakra is keresik a pályázati lehetőségeket. Desnogorsk fiatal, 41 esztendős város, a Szmolenszk atomerőmű építése kapcsán született, lakói fiatalok, mesélte Vjacseszlav Vlagyimirovics Szedunkov, aki maga is alig harmincéves. Mint mondta, ő nemcsak a város polgármestere, hanem annak gyermeke is, hiszen ott született és nőtt fel. Mesélt arról, hogy Oroszországban az erőmű környéki települések szövetséget hozták létre, hogy megismerjék egymást, kicseréljék tapasztalataikat. A Gerjennel kötött egyezmény ezt emeli egy új, nemzetközi szintre, ami számukra is új tapasztalatokat jelent. 2015. szeptember 26. PAKS-PRESS facebook oldala

Új magyar – orosz barátság

(Paks-Press Fotó – Kiss G. Péter felvétele)

Vjacseszlav Vlagyimirovics Szedunkov /b./ Desznogorszk város, és Romhányi Károly, Gerjen község polgármestere a két település nevében együttműködési megállapodást kötött ma Gerjenben. Az új testvértelepülések az atomerőművek közelségének közös alapjaira építve erősítik majd társadalmi és kulturális kapcsolataikat.  2015. szeptember 15. Tolnai Népújság (Vida Tünde)

Valami megmagyarázhatatlan vonzalom fűzi ehhez a világhoz

Megtört a jég: hazai pályán nyert Domsa Dalma. Az ifjú hölgy fogathajtásban érte el ezt az eredményt. Ha október közepén, Jászkarajenőn hasonlóan jó passzban lesz ő is, a lovai is, megvalósulhat az álma, ő lehet az egyetlen A kategóriás kettes-fogathajtó nő. Ma már senki más nem hajt fogatot a Domsa családban, csak Dalma. Mint meséli, bátyját az édesapjához hasonlóan a foci érdekli. Eredetileg édesapja, Domsa Ferenc hajtott, de nem maradt ideje korábbi hobbijára. Dalmát viszont valami megmagyarázhatatlan vonzalom fűzi ehhez a világhoz. A stafétát, pontosabban a szárat 2008-ban vette át, akkor, 19 évesen vett részt az első B kategóriás versenyén. A lovazás húszéves történet Domsáéknál. A kezdést követő év után közvetlenül megrendezték az első gerjeni fogathajtó versenyt, s azóta minden évben újabbat. Míg Ferencnek nem sikerült otthon nyernie, Dalmának igen: az idei fordulóban első lett.

Domsa Dalma három lóval vesz részt a versenyeken. Képünkön Nimróddal látható (A szerző felvétele)

Eddig mindig történt kisebb-nagyobb baki, amiért le kellett mondania a győzelemről. Tavaly például kiválóan szerepelt díjhajtásban, de a maratonon megcsúsztak a lovak és felborultak. Idén a díjhajtást megnyerte, mégpedig akkora fórral, hogy a maratonon szerzett hatodik hely sem változtatott a sorrenden, sőt az is belefért, hogy vertek egy akadályt. Dalma azt mondja, a díjhajtás mindennek az alapja. Ott három bíró figyeli árgus szemekkel, hogy jól teljesítik-e a pályát, megfelelő-e a jármód, jók-e az utasítások, megvan-e a harmónia a lovak és a hajtó között, sőt még a küllem is számít. Az ifjú hölgy szerint, ha a díjhajtáson megvan az összhang, akkor a többi pályát is jól teljesítik. Díj- és akadályhajtáson az édesapja, maratonon az edzője a segédhajtó. Kovács Imre kecskeméti, nagyjából négy éve segíti a felkészülésben. Dalma nap, mint nap foglalkozik a lovaival, hétből hat napon fogatozik, vagy futószáron hajtja a lovakat. Mivel három van, az utóbbi igen sok időbe telik. Újabban – mivel van erre lehetőség – három lóval vesz részt a versenyeken Rezgő a kanca és a két herélt, Nimród és Mókás, jó lovak, tudnak viselkedni – mondja a gazdájuk. Mindhárom Lipicai, mint ahogyan a fogatban használt lovak többsége. B kategóriában öt hölgy van a hajtók között, A kategóriában – legalábbis kettes fogatban – egy sem. Ha október közepén, a döntőben, ahol a legjobb húsz versenyző kap lehetőséget, kivívhatja ezt a jogot. Ehhez azonban az első három helyek valamelyikén kell szerepelnie. Mint meséli, a verseny hete mindig őrültek háza, kell hajtani, pakolni, szerszámokat rendbe rakni. Az egyik hintó az egyik autón, a másik a másikon, két lószállító kocsi és minden autó dugig tömve holmival – ez az „úticsomag” minden alkalommal. Csütörtökön indulnak, pénteken, szombaton és vasárnap pedig egy-egy versenyszámban rajthoz állnak. Dalma nem tudja megmondani, mi ejtette rabul, de mindent szeret, ami ehhez tartozik, még a szerszámpucolást is. Na jó, a végén azt már megunja, mert három pár szerszám az mégiscsak sok. – Ha felszerszámozom a lovakat, készen van, csillog-villog a hintó, nekem már az boldogság – árulta el a 27 esztendős hölgy, aki egyébként gazdasági agrármérnök és amellett, hogy egy bogyiszlói gabonakereskedelmi cég munkatársa, másoddiplomája megszerzésén dolgozik. 2015. szeptember 8. Tolnai Népújság (Vida Tünde)

Otthon tartotta a bajnoki trófeát

Helyi versenyző, Domsa Dalma nyerte meg a hétvégi fogathajtó versenyt, ezzel együtt ő lett a Tolna Megyei „B” kategória 2015. évi bajnoka is. A Gerjeni Lovasnapokon, amelynek egyébként éppen a Domsa család a rendezője kezdetektől, a 26 nevező közül 22 fogat jelent meg. Ilyen-olyan problémák mellett az időjárás is elriasztott néhány hajtót. Akik maradtak, azokra nehéz pálya várt. A nyitány a díjhajtás volt, amit Dalma nyert Hirnkl György és Hartmann János Zsolt előtt. A maratonhajtáson ifj. Virág József volt a leggyorsabb, mögötte Szabó Roland és Móricz Mihály ért célba. Vasárnap délelőtt zajlott a népi fogatok, spediterek hagyományos versenye, amelyen 17 fogat állt rajthoz. Az egyetlen hibátlan pályát teljesítő Krullerné Szabó Irén (Gerjen) vitte a pálmát, azaz a kupát, mögötte a sorrend: Temesvári Gergő (Gerjen), Balla Zoltán (Fadd). A délutáni akadályhajtáson nagyon szoros volt a mezőny, az első három hibapont nélkül hajtott, az időeredmény döntött. A sorrend Hartmann János Zsolt, Szabó Roland és Baranyai Géza lett. 264725_gerjenlovas (1) Összetettben Domsa Dalma végzett az élen 133,95 ponttal, Szabó Roland és Hartmann János Zsolt előtt. A verseny izgalmát Dupla Kávé koncerten feledhette a közönség. 2015. szeptember 1. Tolnai Népújság (Vida Tünde)

Hétvégén lovas napok Gerjenben

A Gerjeni Gödrök kiváló helyszínül szolgál a látványos sporteseményhez, ami szeptember 4-én, pénteken 13 órakor a díjhajtással veszi kezdetét. Szombaton 10-kor startol el a maraton hajtás mezőnye. Lesz idén is Gergen Futam, ami valójában egy tréfás ügyességi verseny. Vasárnap már reggel 8-kor érdemes elfoglalni a legjobb helyeket, mert indul a spediter, majd 13 órakor az akadályhajtás. fogat Az eredményhirdetést 16 órára tervezik. Zenés program is társul az eseményhez, a közönségigényt szeretnék kiszolgálni azzal, hogy meghívták a Dupla Kávé zenekart. Koncertjük szombaton este fél 10-kor kezdődik. Romhányi Károly azt mondta, a Gerjeni Lovasnapokat idén is a Domsa család rendezi, Domsa Dalma hajtóként is szerepel. Az önkormányzat sok segítséget, köztük anyagi támogatást nyújt a programhoz. – Fontosnak tartjuk a helyi kezdeményezéseket, öregbítik a falu hírnevét, kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak a helybelieknek, hozzánk látogatóknak – húzta alá a polgármester hozzátéve, hogy idén is lesz TEIT-sátor, ahol információhoz lehet jutni az erőmű körül működő társulás munkájáról.

2015. augusztus

 2015. augusztus 31. PAKS-PRESS

Fenntartható fejlesztések indulnak meg

Süli János, Paks polgármestere azt mondta, a tanácsban a településekről érkező igényeket összehangolják, rangsorolják és a közös elképzeléseket továbbítják majd a kormányzat felé. Hozzátette: az ülésen jelenlévő Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy a kormányzat fenntartva az idén helyreállított támogatási rendszert, a Paks II. projekthez közvetlenül kötődő fejlesztésekre is biztosít keretet, amit uniós pályázati forrásokkal szeretnének kiegészíteni. A második alkalommal ülésező Társadalmi Tanács ülésén a negyvenegy település polgármesterétől, a térség országgyűlési képviselőitől információkat, javaslatokat kaphatott a Kormány, ebben a települési szövetségben egy jelentést fogalmaztak meg, amely a két ülés között eltelt időszak eseményeit foglalta össze, ez a nyilvánosság rendelkezésére áll. Kitértek a Paks-Kalocsa híd építésének ügyére is, amely nagymértékben segíthet a paksi atomerőmű bővítésében, várhatóan 2018-tól. A Társadalmi Tanács települései az atomerőmű fejlesztési alapítványából (JETA) hozzáigazíthatják fejlesztési elképzeléseiket az erőmű bővítéséhez kapcsolódó, vállalható feladataikhoz. A Tanács éppen abban segíthet, hogy az egyes elképzelések koordináltak maradjak, a fejlesztési feladatok rangsorolhatók legyenek az építés időszakára vonatkozó, tíz éves időtartamra szólóan – fogalmazott Süli János. Hozzátette, a nagyobb volumenű munkákhoz a későbbiekben akár több milliárdos összegben, mérlegelés után, egy integrált fejlesztés keretében lehet megvalósítani, és ehhez a Kormánytól forrásokhoz jutni. Az Atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a társadalmi tanács által közvetített program – igények alapján rajzolódhatnak ki a fejlesztési elképzelések. Aszódi Attila kitért arra is, hogy a bővítési feladatok a tervezett ütemterv szerint haladnak, jelenleg egy földtani kutatási programon dolgoznak a telephelyen az orosz geológusok. – A Kormány elrendelte egy oktatási – cselekvési terv kidolgozását is, amely a szakmunkásképzésen át a kvalifikált képzésig terjed, ez jóváhagyás után kezdődhet el – mondta Aszódi Attila. Kérdésre válaszolva felidézte, azt is, hogy a korábbi álláspont nem változott a Duna terhelhetőségét illetően, a paksi atomerőmű az idei öt hőhullám ellenére is tejesíteni tudta a határértékeket – ebből következően nem lesz szükség hűtőtornyok építésére. Süli János a gazdaság várható, fenntartható fejlesztésére vonatkozóan kifejtette, hogy az építés során az élelmezés akár kisebb iparfejlődést is hozhat, amiből a termelők a későbbiekben is profitálhatnak. A Paks-Kalocsa híd megvalósítására részletesebben is kitértek a mai Társadalmi Tanács ülésén. A Kormány elrendelte egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítését, ez egy beszerzési eljárás követi. – A híd építésének is van környezettanulmányi eljárási kötelezettsége, az eljárásokat le kell folytatni – hangzott el a tájékoztatón. A tervek szerint a hidat az 51-es úthoz kötik, ehhez 512-es néven építenek egy új utat. A nyomvonal, Foktőn keresztül, a növényolajgyár mellett vezetne, majd a Dunán áthaladva a hatos, illetve az M/6 útra térne ki, így Kalocsa térsége közvetlen kijáratot kaphat az M/6-osra, ez a régió fejlődésében egy új hatalmas lehetőséget nyit meg hosszútávra. A nyomvonal elkerüli Dunaszentgyörgyöt, a paksiak ebben a térségben, egy körforgónál léphetnek a hídra vezető útra, vagy az M/6-osnál. De megépül egy olyan út is, amely Gerjent köti össze az atomerőművel. A hídra kétszer-kétsávos kerékpárutat is terveznek. Arra, hogy vasút is legyen, még ki kell térni, de a lehetőségek között szerepel a tanulmány-tervben. Azt is vizsgálják, hogy a paksi vasutat használják –e, vagy más bekötés lesz-e, később születik döntés. – A hídszerkezetre öt javaslat létezik jelenleg, fontos szempont, hogy a magyar ipar építi meg a hidat, amely a régiós fejlesztés egyik fontos eleme lesz – hangzott el a sajtótájékoztatón. Képünkön: Aszódi Attila az Atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos /b./ és Süli János Paks polgármestere, a Paksi Társadalmi Tanács (PTT) társvezetője sajtótájékoztatót tartott a PTT második üléséről, az első ülés óta eltelt időszakban elért eredményekről, a további feladatokról, célkitűzésekről 2015. augusztus 31.-én Pakson, az Erzsébet Nagy Szálloda különtermében. 2015. augusztus 27. Tolnai Népújság (Vida Tünde)

Kettesben lehajóznak a Dunán a Fekete-tengerig

Az utat egy hétméretes, kétszemélyes kishajóval tervezik megtenni. Sándor azt mesélte, hogy nagyapjuk, Molnár Ferenc 1907-ben született, Gerjenben nevelkedett. A Duna számára a megélhetést jelentette, halász lett, mégpedig a kalocsai érsek halásza. – Édesapám 12 évesen már ment vele halászni – idézte fel. Aztán az apjuk, Molnár Sándor hajóvezető lett, teherszállító hajón dolgozott. Míg az idősebb fiú, Gyula Bonyhádra került, és valójában már sem a Dunához, sem a hajózáshoz nincs köze, addig Sándor folytatta a családi tradíciót. mh Molnár Sándor és Gyula ezzel a kétszemélyes kishajóval vágott neki a Duna-deltáig tartó kalandnak (A szerző felvétele) Hobbija a hajózás, mondta. Majd hozzátette, a munkája is az… Húsz éven át üzemeltetett kompot, hol egyet, a falujánál, Gerjennél, hol kettőt. Hajózik a Balatonon, tengeren és persze a Dunán, amelyen most emléktúrára indult a testvérével. Úgy tervezi, hogy 10-12 nap alatt érnek el a Fekete-tengerig, közben feltérképezik a Duna menti népek kultúráját, gasztronómiáját. A Duna-delta kapujának nevezett Tulcea városa közelében a folyó három ágra szakad, a gerjeni hajós páros mindhárom ágat szeretné bejárni.

2015. július

Tolnai Népújság 2015. július 16.

Másfél éve tart a gerjeni fiatal háromhetes máltai nyaralása

Háromhetesnek indult, másfél éve tart Lacza László máltai nyaralása. A gerjeni programozó a távoli szigetről készítette el szülőfaluja honlapját. Még nem tudja, meddig tart a kaland. Párommal lefoglaltunk egy háromhetes nyaralást, vagyis inkább telelést Máltán, majd a sors úgy hozta, hogy lehetőségünk adódott egy kicsit meghosszabbítani azt. Eleinte sokat töprengtünk, hogy igent mondjunk-e, de végül jól döntöttünk, hogy itt maradtunk – meséli a 27 éves szabadúszó web-programozó. Azt is elárulta, rengeteg jó élményben volt részük az elmúlt másfél évben. Sok ismeretségre tettek szert, gyönyörű helyeken jártak, új ízeket kóstoltak meg, és még egy kis máltai nyelvtudást is sikerült összeszedniük. A szigeten egyébként az angol is hivatalos nyelv, bár erős akcentussal beszélik. A Földközi-tenger közepén fekvő aprócska sziget kis mérete ellenére nagyon változatos és rengeteg a látnivaló. Laci szerint az élet sokkal nyugodtabb, az emberek nem aggódnak, idegeskednek feleslegesen. Az árak a fizetésekhez igazodnak, aki csak minimálbért keres, simán meg tud venni magának minden szükséges dolgot. Egyetlen negatívumként a közlekedést említi, Málta ugyanis Európa legsűrűbben lakott országa, ahol túl sok autó van forgalomban, ezért igen gyakoriak a dugók. Ennek ellenére nagyon jól érzik magukat párjával együtt, csupán a családot és a barátokat hiányolják. OLYMPUS DIGITAL CAMERA Lacza László még nem tudja, meddig tart a máltai kaland Laci távmunkában dolgozik, amelynek előnye – miként kifejtette –, hogy az ember maga osztja be az idejét. – Nem kell feltétlenül reggel 8 órakor a gép elé ülnöm, az ebédszünetem sem csak pont fél órás lehet. Ellenben nem is jár le a munkaidőm délután 4 órakor, gyakran előfordul, hogy késő estig, vagy akár hajnalig dolgozom, valamint hétvégén sem kizárt, hogy akad munkám. Viszont semmi akadálya, ha épp délelőtt vagy kora délután kedvem támad egy kis sportolásra. Leginkább biciklizni és futni, nyáron pedig úszni szoktam – meséli. A kérdésre, hogy miként vetődött fel, hogy megújítsa Gerjen weboldalát, azt mondta, hogy mindig figyelemmel kíséri, így látta, hogy a hosszú évek alatt meglehetősen elavulttá vált. A polgármesterválasztás után Romhányi Károly jelenlegi polgármesternek jelezte, hogy szívesen segítene egy szebb, modernebb weboldal elkészítésében, aki egyből igent mondott rá. – Közösen gondoltuk ki a megjelenést és elrendezést, igyekeztünk hogy a weboldal a mai kor elvárásainak teljes mértékben megfeleljen; tabletről és okostelefonról is könnyen böngészhető, összeköttetésben áll közösségi oldalakkal, többnyelvű, és így tovább. Illetve minden lényeges információ könnyen megtalálható rajta. A fejlécet Verőczei Péter készítette, aki a sliderben látható képeket is folyamatosan frissíti színvonalas fényképeivel – mondta el a részleteket. Lacza Lászlót gyerekkorától érdekelte az informatika. Azon szerencsések közé tartozott – mint mondta –, akinek megadatott, hogy már fiatalkorában otthon is legyen számítógépe, egy idő után pedig internet kapcsolata is. – Ez a mai világban furcsának hangzik, de annak idején még messze nem volt annyira elterjedt a számítógépes technológia és az internet, mint manapság – jegyezte meg. A programozás iránt 15 éves kora körül kezdett igazán érdeklődni, egy idő után pedig teljesen világossá vált, hogy ilyen pályát választ. És – noha az iskolapadban töltött idő alatt is rengeteg hasznos dolgot tanult – leginkább mégis a saját szorgalomból utánolvasott, kipróbált dolgokból gyarapította a tudását. Hat éve dolgozik, három éve szabadúszóként. Nagyon sok projektben vett részt, de az utóbbi időben főként vállalatirányítási rendszerek és webáruházak fejlesztésén dolgozott. Málta dióhéjban A máltai élet dióhéjban: nyugodt, laza és kényelmes. A máltai emberek nem csinálnak nagy ügyet semmiből,  minden ráér, és jól van úgy, ahogy van. Egyetlen kivétel ez alól a közlekedés. Sajnos a szigeten – amely egyébként Európa legsűrűbben lakott országa – túlontúl sok jármű (főként autó) van forgalomban és ezért igen gyakoriak a dugók. A sziget klímája nagyon kellemes, ugyan a nyári hónapok nagyon forróak és szinte teljesen csapadékmentesek, illetve télen akad néhány „hidegebb” nap, ez körülbelül +10 fokot jelent, de az év többi részében az időjárás valóban remeknek mondható. Egyetlen bosszantó dolog, amikor sivatagi homokos eső esik. Ezt angolul blood rain-nek (véres eső), máltaiul pedig xita tal-ħamrija-nak (sáros eső) nevezik. Furcsa, vöröses színű felhők gyűlnek össze az égen és miután véget ér az eső, mindenhol sivatagi homok marad utána. Ablakokról, autókról, teraszról nagyon nehézkesen lehet csak lemosni. A máltai konyhán erősen érződik a szicíliai és angol befolyás, de fellelhetők benne az arab, spanyol és francia konyha vonásai is. Az ételek ízletesek, a tengeri halak és herkentyűk mellett leginkább a marha és nyúlhúst részesítik előnyben. Sok friss zöldséget és gyümölcsöt, valamint tésztákat fogyasztanak. A boltokban leginkább angol, olasz, francia és német termékeket árulnak. Egyik jellegzetes utcai étel, amit szinte minden sarkon árulnak a Pastizzi. Ez egy ricottával vagy fűszeres borsópürével töltött leveles tészta.

2015. június

Tolna Megyei Katasztrófavédelem 2015. június 27.

Gerjennek is van saját mentőszervezete

Sikeresen zárult a Gerjeni Önkéntes Mentőszervezet rendszerbeállító és nemzeti minősítő gyakorlata, amit június 26-27-én tartottak a településen.
Egy árvízvédelmi szituációt kellett megoldaniuk a mentőszervezet tagjainak, emellett pedig egy eltűnt személyt is meg kellett keresniük a gyakorlat alkalmával, amin dr. Hábermayer Tamás tűzoltó alezredes, megyei igazgatóhelyettes mellett Szántóné dr. Novák Eszter, a Paksi Járási Hivatal vezetője, valamint Romhányi Károly , a település első embere is megjelent. A minősítő gyakorlat szombat kora délután megfelelt minősítéssel és ünnepélyes eskütétellel zárult. Képek az eseményről

Tolnai Népújság 2015. június 19.

A fiatalabb gyeplabdás csapat minden meccsét megnyerte

Feledhetetlen, értékes napokat töltöttek Erdélyben, biztosan mély nyomot hagyott a gyerekekben a közös kirándulás. Feledhetetlen napokat töltöttek Erdélyben a gerjeni gyeplabdások. Tanáruk, edzőjük Magó Zsuzsanna számolt be róla, hogy Marosvásárhelyen Kui Csaba volt a házigazdájuk, akivel rendre találkoznak a gyeplabda Mikulás kupákon. Tizenhat gyerek utazott, köztük egy nagy csapat, 14 év felettiek, illetve egy kisebb. Míg utóbbi vereséget szenvedett, addig az előbbi minden kint játszott mérkőzését megnyerte. Bár a sportbarátság talaján szerveződött az út, most nem ez volt a fontos, hanem inkább Erdély értékeinek, a magyar történelem kiemelt helyszíneinek megismerése. E tekintetben – mint Magó Zsuzsa mondta – el voltak kényeztetve, fenséges volt az ellátás, leírhatatlan a vendégszeretet, amivel fogadták őket, és nagyon sok mindent láttak. Bebarangolták Marosvásárhelyt, megnézték egyebek között a kultúrpalotát, az ortodox templomot, sőt még strandoltak is. Később áttették szálláshelyüket Borzontra, s elmentek a Békás- – vagy ahogyan a kint élők mondják Békási- – szoroshoz, a Gyilkos-tóhoz, tiszteletüket tették Wass Albert emlékművénél. Járt a – kísérőkkel, szülőkkel együtt – 25 fős társaság a Sólyom-sziklánál, Korondon, de feledhetetlen élmény volt a tábortűz is, amit egyik este körülülhettek. erdelyVarázslatos helyeken fényképezkedett a gerjeni csapat Erdélyben A pedagógus kiemelte, hogy a gyerekcsoport tagjainak legtöbbje hátrányos helyzetű, soha sem járt még Erdélyben, így biztosan mély nyomot hagyott bennük a közös kirándulás. Az utazás költségeit igyekeztek minimalizálni, amiben egyrészt kapcsolattartójuk leleményessége, másrészt a támogatók – köztük a helyi önkormányzat – anyagi hozzájárulása segített. Magó Zsuzsa azt is elmondta, hogy már újabb meghívás van a tarsolyukban, az U10-es lányokat Szlovéniába várják egy tornára. A terv az, hogy a budapesti Főnix csapattal együtt utaznak, ha a szükséges feltételeket sikerül előteremteni.  (Vida T.) Tolnai Népújság 2015. június 2. nepujsagweb

2015. május

Tolnai Népújság  (Megyei körkép) 2015. május 22. webre

2015. április

Tolnai Népújság Tolnai Népújság Tóth Flóra cikk

2015. április 16. teol.hu

Középtávú stratégia készül

Gerjen | Megalkotta és elfogadta középtávú stratégiáját a Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás. Gerjenben tartott ülésén azt is deklarálta, hogy ez a később részleteiben is kibontott dokumentum lesz a munka és a kapcsolatépítés alapja a következő négy évben. Komoly feladatok várnak a TEIT-re, ki kell terjesztenie kapcsolat- és feladatrendszerét, hiszen a küszöbön álló atomerőmű-bővítés 80-100 évre meghatározza a térség jövőjét. A társulás pedig éppen a leginkább érintett körzet, az erőművet övező 12 kilométeres körben élő 65 ezer ember érdekeit képviseli, s az ő tájékoztatásukról gondoskodik – hangzott el a Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás tanácskozásán. Éppen azért, hogy ez a munka tervezett, szervezett, összehangolt legyen, középtávú stratégiát készített a TEIT. A tagok javaslataival kiegészített dokumentumot egyhangúlag fogadta el a grémium. TEIT Eddig két partnere volt az önkormányzati szövetségnek, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., valamint a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft., de az erőműbővítésben érintett magyar és orosz szervezetekkel is fel kívánják venni a kapcsolatot. Éppen ezért fontos programpontként szerepel a stratégiában az orosz főbeszállítóval és az ottani „nukleáris településszövetséggel” megkezdett kapcsolat építése, együttműködés kiépítése az MVM Paks II. Zrt.-vel, a kormányzat illetékeseivel. Bekerült a tervek közé közvélemény-kutatás lebonyolítása, a társulást bemutató kiadvány készítése, a lakossági információs rendszerek felújítása, TEIT-es sport- illetve iskolai program újraindítása, a kalocsai bemutató terem bővítése. Dr. Bálint József azt mondta, utóbbi várhatóan új helyszínt is jelent, ami a kalocsai Ökocentrum lehet, ahol a mostaninál nagyobb létszámot, akár egy egész iskolai osztályt fogadni tudnak. A bemutatóterembe a meglévő atomerőmű és kiégett kazettákat fogadó tároló mellett már a bővítéssel kapcsolatos információk is helyet kaphatnak. A tanácskozáson a TEIT tagtelepülések vezetői egyetértettek abban, hogy a bővítéshez kötődő lakossági fórumsorozat egyes állomásai számukra is sok, hasznosítható tapasztalatot hoztak. Gáncs István alelnök beszélt arról, hogy az erőmű környezetében élőknek saját tapasztalataik vannak az erőmű működéséről, biztonságáról, de azt is tudják, hogy életüket megváltoztatja a bővítés. A pozitívumok mellett negatív hatások is várhatóak, hiszen hétezer ember vesz majd részt az építkezésen. Ez nagyon kényes dolog, hiszen a társadalmi elfogadottság nagyon fontos kérdés – vázolta kiemelve az, hogy csak korrekt, nyílt kommunikációval lehet eredményt elérni. – Ehhez megbízható partner a TEIT, ami nem egy klub, hanem több mint húszéves tapasztalattal rendelkező települési szövetség – hangsúlyozta. A középtávú stratégia, illetve tavalyi zárszámadás után dr. Bálint József elnök beszámolt az előző ülés óta végzett feladatokról, szó esett a tervezett ismeretbővítő szakmai út programjáról, illetve a június első napjaira tervezett nemzetközi tanácskozásról, aminek a TEIT lesz a házigazdája. A Nukleáris Létesítmények Körüli Európai Önkormányzatok Csoportja számára szervezett kétnapos találkozó fókuszában a társadalmi kapcsolatok állnak. A bővítésről, tagfelvételről is tárgyalások kezdődnek Önálló programpontként került bele a középtávú stratégiába, a Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás bővítésének lehetősége. Az atomtörvényben előírtaknak megfelel az önkormányzati társulás – hangzott el a gerjeni ülésen, ám – mint dr. Bálint József elnök kifejtette, a lakossági fórumokon és egyéb alkalmakkor már szembesültek azzal, hogy vannak csatlakozni kívánó önkormányzatok. A terv az, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek azokkal a településekkel, amelyek a kijelölt földrajzi körbe tartoznak, de valamilyen ok miatt kimaradtak a szervezetből. Hangsúlyozta, hogy ez nem kétoldalú tárgyalás lesz, szeretnék bevonni az érintett nukleáris létesítményeket is, mert, ha tagfelvétel lesz, akkor a pénzügyi alapokat is újra kell tárgyalni. Mint rámutatott, az erőműtől távolabb fekvő települések nem szenvedtek hátrányt, hiszen az atomerőmű által létrehozott és támogatott Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány forrásaiból pályázati úton részesülhettek. (teol.hu)

2015. február

2015. február 26.-TEOL

Az idén Genye Benő készítette a falu borát

A huszonkettedik gerjeni borversenyen 37 mintát értékeltek. Megválasztották Gerjen Község Borát, amely idén Genye Benő „Cézár” jeligére hallgató vegyes vörös bora lett. Genye Benő készítette idén a falu borát. A gerjeni, illetve a településhez kötődő vidéki gazdák jeligével ellátva adták le boraikat. A zsűri elnöke az immár „hazajáró” Saramó János, segítője Schmerz József volt. A kóstolást nosztalgiázás követte: az elmúlt évek fényképeiből összeállított montázst nézték meg a résztvevők, majd az értékelést hallgatták meg. A zsűri döntése nyomán 9 arany, 10 ezüst és 12 bronzérem született, illetve 5 bor oklevelet kapott.DSC_0131-2(Fotó: Verőczei Péter) Végezetül megválasztották Gerjen Község Borát, amely minden esetben olyan gazdáé lehet, aki gerjeni, és bora aranyérmet ért el. Ezt a szavazatok alapján Genye Benő „Cézár” jeligére hallgató vegyes vörös bora nyerte el. A nap zárásaként Lampert János pörköltje mellett vitathatták meg a gazdák a borkészítés fortélyait, majd nótázással zárult az est.

2015. január

2015. január 19 – TEOL

A település kulturális életét szeretnék gazdagítani

GERJEN|Tíz éve lesz idén, hogy gerjeni fiatalok – élükön Romhányi Károllyal, Vajda Sándorral, Romhányi Tamással – létrehozták a Gerjeni Fiatalok Egyesületét (GEFE). Fiatalos lendülettel és az ifjúságot megcélzó tervekkel, ötletekkel fogtak hozzá a munkához. 2009-re kicsit megfogyott a lendület, amiben életkori sajátosságok, továbbtanulás, családalapítás is szerepet játszott. Ekkor vették át a szervezetet Mezősi Lászlóék, aki nevetve mondja, hogy a név talán már nem fedi teljesen a valóságot és a GEFE helyett talán a GEKE (középkorúak) lenne az időszerű. Szavait az egyesület lendületessége mindenképpen cáfolja, hiszen rengeteg eredménnyel és tervekkel büszkélkedhetnek.

Előbbiek közül a legnagyobb a Gerjeni Duna-Rock Találkozó, amit már hetedjére szerveznek. A helyszínére konténer mosdókat, wc-ket szeretnének telepíteni, mert egyre többen maradnak több napra, sátorral. Figyelik a pályázati lehetőségeket. Ebben egyébként eredményesek, több sikeres képzést megvalósítottak már a térség településein élők javát szolgálva, mobil színpadot vásároltak, majd ahhoz fedést. Az egyesület az „üzemeltetője” az ehhez tartozó hangtechnikának is, amit a gerjeni önkormányzat szerzett be. Ezek az eszközök az egyesület koordinálása mellett a falu rendezvényeit szolgálják.

A programok szervezésében is részt vállal a GEFE. Példaként említi Mezősi László május elsejét, illetve augusztus 20-át. Utóbbit terveik szerint idén kicsit átszabják majd. Napközben a családoknak kínálnak mindenféle elfoglaltságot, estére pedig a környék zenészeit várják egy kötetlen együtt muzsikálásra a fesztivál helyszínén. Az idén tíz esztendős egyesület célja mostanra kikristályosodtak: a község kulturális életének gazdagításában kíván szerepet vállalni – összegezte az elnök.

Jön a Lord is

Az idei Duna-Rock Találkozónak már megvan a dátuma – 2015. június 5-6. – és megvannak a fellépők is. Pénteken a Distalis, a Cool Head Klan, az Ismerős Arcok, a Duna Rock Akusztik, a Lord zenekar, Kugli és Kalapács József, szombaton az Amerikai Idióták, a Noa Rock, az ABCD, Deák Bill Gyula és a B-52 zenekar. A fesztiválon alkalmanként napi ezer ember fordul meg, és a falu fontos programjává vált. Mindig társul hozzá hagyományőrző program és motoros találkozó, idén ezt még KGST autós találkozóval fejelik meg és gazdagabb lesz a motorcross program is.

2014. december

2014. december – Paksi atomerőmű újság

Gerjen bemutatkozik

Gerjen község Tolna megye Paksi járásában, Pakstól délre, 22 kilométerre, a Duna jobb partján fekszik az 1514-es folyamkilométer szelvényében. Vele szemben, a Duna bal partján, Kalocsa található. Gerjen és Kalocsa között nyáron kompközlekedés üzemel, amely oldja a falu zsáktelepülés-jellegét. A település népességszáma jelenleg 1250 fő. Gerjen történetét illetően az első említés a tihanyi apátság területeinek 1211-es összeírásában szerepel. 1520-ban Gergyen, később Gerjen, átkelőhely a Dunán. Az  Ófalut 1844-ben tűzvész pusztította el. A pusztulás után a jelenlegi helyen újjáépítették, ekkor már a falu utcáit, tereit mérnöki pontossággal jelölték ki. A Duna szabályozása következtében került a folyó egészen a falu határáig. A településünk kulturális élete kiemelkedő. Az alacsony lélekszám ellenére számos, hagyománnyal bíró rendezvénnyel büszkélkedünk. Kimagasló, nagy tömeget vonzó rendezvény a szüreti nap (24 éve), a lovasnapok (18 éve) és a Gerjeni Duna-Rock Találkozó (6 éve). Számottevő, kisebb méretű és ugyancsak hagyományosnak mondható rendezvényt bonyolítunk le, pl. majális, augusztus 20-ai megemlékezés, horgászverseny, borverseny, jótékonysági bál, a Falu Karácsonya stb. Évről évre több, az ország különböző területéről érkező turista ismeri meg vendégszeretetünket, és látogatnak el ismét hozzánk. A rendezvények számán és színvonalán is megmutatkozik, hogy milyen összetartó és aktív közösségről van szó. Gerjen nevét nemcsak a rendezvények öregbítik, hanem alkotói, kézművesei is. A településen aktívan tevékenykedik fazekas, fafaragó, gyöngyfűző, bőrdíszműves, kosárfonó és textilszobor-készítő is. Településünkön működik óvoda és nyolcosztályos általános iskola. Az iskola tanulói rendszeresen részt vesznek tanulmányi és sportversenyeken, amelyeken szép eredményeket érnek el. Nyaranta visszatérő vendég a budapesti Építők HC gyeplabdacsapata, akik hagyomá- nyosan a gerjeni sportcsarnokban tartják – a helyi gyeplabdásokkal közösen – táborukat. A hatvanas évektől egészen napjainkig folyamatos fejlődés és nyugodt körülmények jellemzik a községet. A csatornázás befejezésével, az infrastruktúra teljes ki- építésével Gerjen eleget tesz az elvárható civilizációs normáknak. A  falu mindenkori vezetője jellemzően igyekezett a lehetőségekhez mérten szorgalmazni a fejlesztéseket, így kíván tenni a jelenlegi polgármester, Romhányi Károly is. A Paksi Atomerőmű nagy jelentő- séggel bír a község életében, hisz a támogatásával létrejöhettek rendezvények, valamint számos fejlesztés és felújítás köszönhető az erőműnek. Polgármesteri Hivatal, Gerjen

Szomszédolás

A Csengey Dénes Kulturális Központ Szomszédoló elnevezésű programjának újabb vendége november 16-án Gerjen volt. A település közössé- gei, alkotói, kézművesei, termelői érkeztek Paksra, hogy bemutassák Gerjent, hagyományaikat, mindennapjaikat és mindazt, amire büszkék. Volt interaktív filmvetítés, fotókiállítás, iskolások tánca, zenélt a Duna-rock Akusztik, és bemutatkozott Házi József fafaragó is munkáival. Az érdeklődők megkóstolhatták a „falu borát” Nánai Jánostól, emellett volt pálinkakóstolás és rétesnyújtás is. Kiállítás keretében a gerjeni népviseleti ruhákat, szőtteseket, fejfedőket, valamint a halászattal kapcsolatos eszközöket is megismerhették az érdeklődők. A  program zárásaként „Gerjen objektíven keresztül” címmel három gerjeni amatőr fotós, Józsa Diána, Máté Dénes és Verőczei Péter kiállítása nyílt meg. Wollner Pál

2014. október

2014. október 11. – HEOL.HU Heves Megyei Hírlap

Felújították a gerjeni református templomot

Fontos, hogy az épület méltó helye legyen a hitélet gyakorlásának, szép és vonzó maradjon az idelátogatók számára.

A Gerjeni Református Missziói Egyházközség 2012-ben sikerrel pályázott, és a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal döntése nyomán 8.871.628 forint támogatást nyert az Európai Vidékfejlesztési Alapból a Vidéki örökség megőrzésére a Duna Összeköt Leader Egyesület közreműködésével. Ebből elkészült a templom lábazatának festése, a kerítés vasszerkezetének bontása, javítása, új alapokra helyezése.

A helyi LAU-GER Kft. szeptemberre fejezte be a munkát, ami a 2004-ben indult külső és belső felújítás befejező lépése volt. Korábban részben költségvetési EMVA, részben egyéb támogatásokból megtörtént a tetőcsere, a lábazat szigetelési problémáinak kezelése, a bádogos szerkezetek pótlása, cseréje, üvegezések, nyílászárók javítása, cseréje, külső és belső vakolás, szigetelés, akadálymentesítés, a templomkertben növények telepítése. templom

Pályázati segítséggel újították fel a gerjeni református templomot (A szerző felvétele) – A Gerjeni Református Missziói Egyházközség közössége és községünk számára fontos, hogy elődeink mérhetetlen szorgalmával, támogatásával megépült 600 fős befogadóképességű templomunk méltó helye legyen a református hitélet gyakorlásának, szép és vonzó maradjon az idelátogatók számára – fogalmazott dr. Taba Sándorné presbiter.

Vida Tünde

2014. szeptember

Tolnai Népújság 2014. szeptember 10.

ALMANACH GERJEN

Megfontolt gazdálkodás és tervszerűség Stabilitás – A nukleáris források segítették a működést, fejlesztésre is tudtak áldozni az elmúlt években. Rendezett falukép, jól működő intézmények, egyre népszerűbb programok jellemzik Gerjent. A faluvezetés az átgondolt, megfontolt gazdálkodás és a tervszerű fejlesztés mellett tette le a voksát. Itt minden megvan, ami egy faluba kell, a szennyvíztől internetig. Jó a levegő, rendezett a község – teljes az összkomfort. Ha megépül az út az atomerőműig, full extrás lesz – jellemezte Domsa Ferenc Gerjent. A Gerjeni Lovas Napok szervezőjével az elmúlt hétvégén zajlott rendezvény kapcsán beszélgettünk. Azt mondta, tizennyolc éve azért hívták életre a programot, mert lovakat tartottak, sok helyen megfordultak hasonló programon, s azt gondolták, ilyen Gerjennek is kell. A helyszínül választott Alsó- Gödrök adottságai kiválóak, és – amint azt az elmúlt közel két évtized igazolta – az egyéb körülmények és a szervezés is elismerést váltott ki. Ennek eredményeként ma már országos rangja van a versenynek: az egynapos fogathajtó bajnokságból B kategóriás országos döntő lett. Idén minden eddiginél több, harminckét fogat indult. Domsa Ferenc versenyzőként már nem áll a rajtnál, a gyeplőt lánya, Dalma vette át, aki idén nagyon jól szerepel, két hónappal ezelőtt B kategóriás magyar derbit nyert. A szervező Domsa családot helyi vállalkozók, köztük agrárcégek és az önkormányzat segítik. Idén minden egyéb, pénzben nem mérhető segítség mellett, egymillió forinttal támogatta az önkormányzat a rendezvényt. Máté Dénes polgármester úgy véli, hogy a szép és nézőbarát környezet és az odaadó szervezés rangot vívott ki magának országosan. Rendre ezer-ezerötszáz néző követi figyelemmel a versenyt. Még két nagy rendezvénye van a falunak, a szüreti nap és a Duna-Rock Találkozó. Ezek a polgármester szerint elérték azt, hogy sokan megtanulták Gerjen nevét, megismerték a falut. Aki egy-egy rendezvény miatt a faluba látogat, nem hagyja szó nélkül azt, hogy milyen tiszta, rendezett, milyen szép környezetben fekszik. – Akik megtapasztalták a Duna-part szépségét, azt, hogy karban tartjuk az egész falut, és azt, hogy nagyon jó programjaink vannak, messzire viszik jó hírünket – fogalmaz Máté Dénes. Azt mondja, öröm, hogy nem mindent az önkormányzatnak kell felvállalnia, hiszen akad mindig egy-egy ember, aki elindítja, szívügyének tartja ezeknek a programoknak a sikerét. Sokan pedig melléjük állnak. Három éve már, hogy éves programtervet készítenek, ebben 20-25 esemény van, amelyeket ugyanolyan átgondoltan, összehangoltan szerveznek, mint ahogyan a falu egyéb dolgait rendezik. Az elmúlt években módszeresen rendbe hozták, korszerűsítették a középületeket. Az önkormányzat rendszeresen pályázik az atomerőmű által alapított Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványhoz (JETA). Utóbbi időben főleg energetikai témájú projekteket nyújtottak be. Legutóbb például a sportcsarnok, az óvoda, a könyvtár és az egészségház nyílászáróinak cseréjére. Ezzel tovább szeretnék javítani a gazdálkodást, amire van is esély, hiszen a beruházás miatt kevesebb lesz az energiaköltség. – Az alapítványból származó forrás az egyetlen, amit fejlesztésre tud költeni Gerjen – hangsúlyozta a faluvezető. Hozzátette, nagyon fontos, hogy tagja a település a Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulásnak, hiszen az ennek köszönhetően kapott atomerőműves és RHK Kft.-s források segítik a stabil működést. Nagy eredmény, hogy sikerült csökkenteni a falu adósságát, stabilizálni működését. Siker, hogy még mindig nyolcosztályos iskolája van a falunak, ez annak köszönhető, hogy Faddal közös iskolatársulásban működik az intézmény. Az önkormányzat gondoskodik a megfelelő feltételekről, a pedagógusok a megfelelő légkörről. Pályáznak, képezik magukat, sorolja Máté Dénes. A következő időszak legfontosabb feladatának azt tartják, hogy az atomerőmű bővítésre felkészüljenek, méltó hátteret teremtsenek ahhoz, hogy az emiatt érkezők otthonul válasszák Gerjent. Ezért fontos a rendezett falukép, a jól működő intézmények és a vendégcsalogató rendezvények. És ezért fontos az, hogy megépüljön az út a falu és az atomerőmű között. A 9,5 kilométeres szakasz terveit JETA-forrásból már elkészítették. Ha megépül az út, javul Gerjen megközelíthetősége, könnyebben jutnak munkához a helybeliek, vonzóbb lesz a falu, növekedhet a lélekszáma. Máté Dénes leszögezte, készen van a falu atomerőmű bővítéshez kapcsolódó hosszú távú stratégiája. Felmérték a lehetőségeket, beleértve a lakhatási lehetőségeket is. Tudják, hány üres ház vár új gazdára, számba vették a beépíthető telkeket is. – Vida Tünde –


Tolnai Népújság 2014. szeptember 8.

Kiállta a verseny az idők próbáját

Tizennyolc éve rendezte a Domsa család az első fogathajtó versenyt a Gerjeni Gödrökben, most másodszor rendeztek országos bajnokságot. A helyszín és a szervezés kiállta az idők próbáját, immár másodszor rendeztek B kategóriás, országos bajnokságot, amihez A kategóriás regionális futam is társult. Az országos döntőben 21 induló volt, a maraton hajtást Veszelszki Gábor nyerte, a díjhajtás Kelemen Szabolcs, az akadályhajtást Tapodi Richárd. A három versenyszám alapján összetettben Tapodi Richárd végzett az élen, második Cseh László, harmadik Hartmann Zsolt lett. A kategóriában hatan álltak rajthoz. A maratont és a díjhajtást ifj. Simon József, az akadályhajtást ifj. Virág József nyerte. Ebben a kategóriában az összetett sorrend: ifj. Simon József, Kákonyi Norbert, ifj. Virág József. A helyi „színeket” képviselő Domsa Dalma kiválóan kezdett, a B kategóriás díjhajtásban másodikként célba, később egy botlás miatt sok időt veszített, így a remélt szép eredmény ezúttal elmaradt. Máté Dénes polgármester beszámolt arról is, 18 nevezővel rendezték meg a Gergen Futamot, ahol pónilovaglásban, taligatolásban, autóvezetésben jeleskedtek a versenyzők és azt is meg kellett mutatniuk, hogy bánnak a karikásostorral. Az első a Tolna-Mözsről érkezett Cseh László lett. V.T.

2014. június

Tolnai Népújság 2014. június 22.

KÖZÉLET Vérre van szüksége a gyógyíthatatlan beteg férfinek Több mint negyvenszeres véradó Világ Lajos, a jubileumi oklevelet házhoz vitte neki annak idején a Vöröskereszt helyi aktivistája. Az is megesett nem egyszer, hogy táviratban hívták vért adni. A Volánnál dolgozott, előfordult, hogy amikor a busszal hazaérkezett, felesége várta kezében a távirattal, hogy forduljon is vissza Szekszárdra, szükség van a vérre. A történetet azért idézte fel Lajos bácsi felesége, hogy másokat is ösztönözzön véradásra. Férje – akivel ötven esztendeje kötöttek házasságot és azóta élnek Gerjenben – most a szekszárdi kórházban fekszik, gyógyíthatatlan beteg. Öt éve kezdődött. Azóta rengeteg vért kapott, ahogy felesége mondja, valójában így tudták életben tartani. Sokszor emlegette, hogy soha nem gondolta volna annak idején, hogy maga is rászorul majd, hiszen makkegészséges volt örök életében. – Aki tud, adjon vért – összegezte felesége


Tolnai Népújság 2014. június 10.

Motorosok Mekkája lett a Duna-Rock Találkozó

Deák Bill Gyula és Nagy Feró is koncertezett a Gerjeni Gödrökben, amely a sokak szerint kihagyhatatlan rendezvény helyszínéül szolgált. A motorosok és a rockzenét kedvelők közül egyre többen jelölik be naptárjukban a Gerjeni Duna-Rock Találkozó időpontját, mint kihagyhatatlan rendezvényt. Az elmúlt hétvégén ennek bizonyságául sokan zarándokoltak el a “Gerjeni Gödrökbe”, amely remek helyszínül szolgált. A hatalmas mező gondozott parkká változott, a fák között többtucatnyi sátor sorakozott, sokan nemcsak egy-egy estére érkeztek. Ilyen Kovács Ottó is, aki eredetileg ugyan paksi, de már Győrben él és dolgozik, de most is megérkezett – természetesen kétkeréken –, és sátrat vert Gerjenben, mert a gerjeni rendezvényt hangulata miatt ki nem hagyná. A hangulattal most sem volt gond, erről neves és nagyreményű zenekarok sora gondoskodott. Fellépett az Amerikai idióták, a Distalis, a Riff Raff, a Punk Wiskey, a Másképp, az ABS, a Rómeó Vérzik, a Zorall, illetve a közönség kedvenc, helybéli duó, a Duna-Rock Akusztik, amely tavaly debütált. Pénteken Deák Bill Gyula, szombaton Nagy Feró volt a sztárvendég. A szombat ezentúl is gazdag programot kínált, motoros felvonulás, street-fighter bemutató is volt, sőt építettek egy pályát, ahol a motokrosszosok varázsolták el a közönséget.

2014. április

Tolnai Népújság 2014. április 18.

KÖRKÉP Az övé a legjobb férfihang A legjobb férfihangnak járó különdíjjal érkezett haza Oláh László Győrből, ahol a 7. Internetvers Fesztivált rendezték. Oláh Lászlót meglepte és megörvendeztette a díj, különösen azért, mert úgy ment oda, hogy abban sem volt igazán biztos, hogy helye van egy ilyen fesztiválon. A díj mellett a résztvevő versírók reakciója jelentett igazán nagy megtiszteltetést számára. Baráti társaságban mindig is énekelt. Eleinte magát kísérte, majd egyik barátját “megfertőzte”, előbb vele ketten, mostanság pedig már hárman alkotják a Duna Rock Akusztikot, amely a nevét a gerjeni Duna Rock Fesztiválról, első fellépésük helyszínéről kapta. Ennek csupán egy éve, azóta egyre jönnek a felkérések, akad, ahova már másodszor hívták őket. Megzenésített verset már énekelt Laci, de más által megzenésített, közismert sorokat. Az Internetvers Fesztiválra viszont saját dallamokkal lehetett nevezni. Hogy ezt megtegye, nem saját ötlet volt, a 25. osztálytalálkozójukon egy volt általános iskolai osztálytársa, Szilvássy Ildikó nyomott a kezébe egy saját verses kötetet. Ő pedig “poénból”, meglepetésként megzenésített egy költeményt. Ildikó hívta fel figyelmét a netvers fesztiválra, amelyre a költők versekkel, a zenészek egy-egy ezek közül kiválasztott mű, valamint három megjelölt neves, idén jubiláló költő egy verse megzenésítésével nevezhettek. Ő Szilvássy Ildikó Arcod nélkül, illetve Ladányi Mihály Fekete madarak című művére faragott dallamot. A fesztiválon először – mivel senkit sem ismert – kissé elveszettnek érezte magát, aztán, amikor a második nap vége felé bemutatkozott a színpadon, minden megváltozott. Számos költő, köztük országos szinten ismertek is, kezébe nyomták köteteiket, nyomatékosan kérve, hogy böngéssze azokat. Mindezt még tetézte, hogy a harmadik nap végén tartott gálán színpadra szólították, s a legjobb férfihangnak kiáltották ki. – Húsz méterre voltam a színpadtól, de oda tudtam volna repülni – mesélte. Azóta valóban gyakrabban üti fel a verseskönyveket, több költeményhez írt is zenét, volt diáktársával, Ildikóval is szorosabbra fűzték az együttműködést. Laci elárulta, hogy nagyon szeretné fejleszteni gitártudását, mert az énekelt versek előadása szerinte inkább egyszemélyes műfaj, egyedül sokkal jobban tudja tolmácsolni a gondolatokat, érzelmeket. Ettől függetlenül folytatják a közös zenélést a Duna Rock Akusztikkal is, igaz, azóta, amióta Laci figyelme efelé fordult, egy-egy énekelt verset is becsempésznek az előadásba.

2014. március

Tolnai Népújság 2014. március 26.

HÍRSÁV Műveljék meg parlagon lévő kertjeiket Idén is meghirdette a tavaly útjára indított kertművelési programot a község. A tavalyi 15 mellett az idén újabb 10 rászoruló családot vontak be. Arra a kérték őket, hogy műveljék az eddig parlagon lévő kertjeiket. Az önkormányzat biztosít vetőmagot bordó, répa, zöldség, hagyma és burgonya termesztéséhez. Folyamatosan ellenőrzik a családok munkáját. Ha a program sikeres lesz, kerti szerszámok és baromfi adományozására is sor kerülhet. V.T.


Tolnai Népújság 2014. március 8.

PAKSI JÁRÁS A község bora Nánai János vegyes vöröse lett Huszonegyedik volt a sorban a napokban tartott borverseny, amelyre a korábbiaknál több mintát adtak le a helybeli és gerjeni kötődésű gazdák. A Gerjenben már régóta bíráló trió, Saramó János, Pruzsina János és ifj. Saramó János elé 47 bor kerül: 17 fehér, 7 rozé és a 23 vörös. Hegyi János szervező köszöntőjét követően a gazdák korábbi társuk, Horváth György emlékének adóztak. Most is, mint az előző két évtizedben a termelők szellemesebbnél szellemesebb jeligékkel látták el boraikat. A vegyes és a fajta borok egyaránt jól szerepeltek, de talán idén a vegyes borok voltak zamatosabbak, jobbak. A zsűri 14 arany, 14 ezüst és 12 bronzérmet osztott ki, további 6 bor pedig okleveles minősítést kapott. Ez az elmúlt évtizedek legjobb eredménye. Ezután a jelenlévők a borversenyek történetében immár negyedik alkalommal megválasztották Gerjen Község Borát. A kiválasztásban csak gerjeni gazda által készített, aranyéremmel jutalmazott borok vehettek részt. Ennek egy vörös és öt fehér bor felelt meg. A boros gazdák végül hosszas vita után a legtöbb pontot kapott bornak – Nánai János vegyes vörös borának – ítélték meg a Gerjeni Község Bora 2014 címet. A Jóbarát jeligére hallgató nedű, remélhetőleg a falu polgárait közelebb hozza majd egymáshoz, fogalmazott Máté Dénes polgármester. A mustra a szokásoknak megfelelően vacsorával zárult, az asztalra kerülő babgulyást Lampert János készítette.

2014. február

Tolnai Népújság 2014. február 15.

PAKSI JÁRÁS Nem lesz könnyű az idei év sem, de a rutin talán segít. Idén is kevés az állami normatíva a működéshez, ennek ellenére sikerült „nullás” költségvetést készíteni. Ám a végig vitele nem lesz könnyű, mondta a község idei büdzséjéről Máté Dénes. A polgármester szerint az előző évek tapasztalatai segíthetik a sikeres évzárást. A civil szervezetek támogatására és a rendezvényekre kicsivel nagyobb összeget tervezetek, összesen 3,5 millió forintot, valamint a 2014. évi fejlesztésekre – pályázatokon kívül – hárommillió forintot. Idén pályázatokból több mint 15 millió forint bevételre számít a testület. A képviselők 174,5 millió forint főösszeggel fogadták el 2014. évi költségvetést. A testület határozatot hozott arról, hogy a TEIT-en keresztül kapott támogatást teljes egészében működésre fordítja. Terítékre került a napközi konyha térítési díjai is, de nem változtattak az összegen, a tavalyi díjak maradtak. A faluvezető az ülésen tájékoztatta a képviselőket arról, hogy tavaly összesen valamivel több, mint négymillió forintot fordított az önkormányzat segélyekre, ami költségvetés 2,5 százaléka. V.T.


Tolnai Népújság 2014. február 7.

CÍMOLDAL Az elhelyezkedés esélyét növelheti a program Esélyegyenlőség növelése a munkaerőpiacon mottóval indít előadássorozatot a Gerjeni Fiatalok Egyesülete. Elsősorban – de nem kizárólag – álláskeresőknek szeretnének segíteni olyan gyakorlatias tudás megszerzésében, ami növelheti a munkaerő piaci értéküket, és elhelyezkedésüket. Mezősi László elnök elmondta, korábban – szintén pályázati támogatással – szervezetek már képzést, annak sikere ösztönözte az újabb pályázat benyújtását. Örömmel vették a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal támogató határozatát, s március 8-án elindítják az öt állomásból álló sorozatot, amelynek a helyszíne a gerjeni általános iskola lesz annak köszönhetően, hogy a helyi önkormányzat is támogatólag áll az egyesület mögött. Mezősi László hangsúlyozta, nem a képzetlen, hosszú ideje állástalanokat célozták meg, hiszen számukra nagyon sok felzárkóztató program zajlik, hanem elsősorban a fiatalokat, akár diplomásokat, akik nem ölbe tett kézzel szeretnék várni az elhelyezkedési lehetőséget. Éppen ezért például szó esik majd vállalkozói, pénzügyi és munkaügyi alapismeretekről is a tréningen. Az öt állomásból álló program március 8-án indul.

2014. január

Tolnai Népújság 2014. január 27.

KÖRKÉP Vers és próza a szerelem is megjelent a fesztiválon. „ Azt mondják a fiúk,/ …Lackfi János: Lányok dala című verse is elhangzott a tolnai Bezerédj szabadidőközpont által hatodszor megrendezett vers- és prózamondó fesztiválon … A produkciókat a művészi teljesítmény, a technika és a versválasztás alapján értékelték. A gerjeni Tóth Flóra például mindháromban jelesen teljesített, a fenti versrészletben idézett Lányok dalának remek előadásával különdíjat nyert. … Az első helyezést a gerjeni Szűcs Viviennek ítélte a zsűri. S.K.


Tolnai Népújság 2014. január 20.

SZOLGÁLTATÁS A fizika és kémia terén, előadásban korosztálya előtt jár. Televíziós ismeretterjesztő műsorokból tanulta, szerette meg a fizikát és kémiát Csizek Imre. No meg édesapjától. Azt mondja, a falazástól az elektromos motor működéséig mindent tőle tanult. Hogy a humora, előadásmódja terén kire ütött arra nem derült fény, de az tény, hogy a hatodikos fiú e téren is kirí korosztályából. Szülei korábban Budapesten éltek, de ő már Gerjenben nőtt fel. Jól tanul. A jelenlegi átlaga – éppen most számolta – 4,3-4. – Nem állok valami jól, voltam már 4,8 is. Egyszerűen nem érdekel a tananyag, amiben mostanság nem vagyok jó, az a német – kommentálja. A matematikát, fizikát, kémiát, minden természettudományt szeret kivéve a földrajzot, illetve kedveli a horgászatot, sakkot. – Sakkszakkör nincs az iskolában, a napköziben játszunk néha, legutóbb végigvertem a társaságot, cseveg tovább. Azt mondja, a számítógépen nem tud játszani, amikor berakták az új 500 gigás vincsesztert, a sakk törölte magát. A biológia már háromévesen érdekelte. – Fültisztító pálcikával rohangáltam a kertben, virágport gyűjtöttem, hogy átporozzam mindenféle más virágra – idézi fel. Amikor szóba kerül a közelmúltbeli országos fizikaverseny, ahol hetedik-nyolcadikosok mezőnyében második helyen végzett, megjegyzi, hogy elsütötte azt a poént a zsűrinek, hogy biztos, hogy a hatodikos korosztályt végig fogja verni. Igazam is lett – teszi hozzá. Mint mondja, a megyei döntőn a fizika cserben hagyta, a kísérlet nem sikerült, előadásával vívta ki a továbbjutás lehetőségét.


Tolnai Népújság 2014. január 20.

KÖRKÉP A közösség bízik abban, hogy újra lesz helyben lakó református lelkész. Befejeződött a parókia felújítása. Az épület nincs védelem alatt, de a tervező javasolta, hogy érdemes lenne helyi oltalom alá helyezni. Befejeződött a parókia épületének felújítása. A költségeket csak megelőlegezni kellett az egyházközségnek, a teljes összeget sikerült pályázatból elnyerni. Taba Sándorné presbiter elmondta, hogy a bruttó összeget – néhány ezer híján 10 millió forintot – a Duna Összeköt Egyesület által koordinált Leader programban nyerték el. A legfontosabb a tető felújítása volt, nagyon tönkrement, beázott, ezért a palát cserépre cserélték. Az ablakokat, ajtókat hőszigeteltre váltották. A program része volt a kert rendbetétele is. Taba Sándorné azt mondta, azért kaptak támogatást a falumegújítást és vidékfejlesztést segítő keretből, mert a parókia a falu központi helyén van, annak meghatározó épülete. – Ez egy kúria-jellegű épület, klasszicista stílusban épült, a közeli kultúrházhoz hasonló – részletezte a presbiter. Azt mondta, nincs védelem alatt, de a tervező javasolta, hogy érdemes lenne helyi oltalom alá helyezni. Feltétel volt, s ezt részben sikerült is teljesíteni, hogy helyi vállalkozók végezzék a munkákat. A főbb feladatokat viszont a szekszárdi Korall Építőipari Szövetkezet végezte, amely a több lépcsőben zajló templomelújításban is kulcsszerepet vállal. Taba Sándorné elmondta, azért is szorgalmazták a parókia felújítását, mert abban bíznak, hogy egyházi segítséggel lesz ismét helyben lakó lelkész. Önállóan nem képesek ezt finanszírozni, nagyon kicsi a közösség. Jelenlegi a decsi református lelkész látja el Gerjenben a teendőket.


Tolnai Népújság 2014. január 10.

KÖRKÉP Tizenhetedik évfolyamába lépett a Gerjeni Hírek Az önkormányzati lap lassan eléri a 200. kiadást. Ötszázötven példányban készül, minden háztartásba eljut ingyenesen. Máté Dénes polgármester a lap felelős kiadója azt mondta, kiadást csupán a nyomdaköltség jelent, amit az önkormányzat vállal annak érdekében, hogy mindenki értesülhessen az önkormányzat, az intézmények és a civil szervezetek híreiről. Ez alkalmanként 30 ezer forint. A lapban mindenki díjmenetesen publikál, a terjesztést a helyi nyugdíjas klub vállalta nagyjából tíz évvel ezelőtt, szintén ingyenesen. Máté Dénes azt mondta, van az ő lapjuknál nagyobb múltú is, Faddon. Sok önkormányzati újság születésénél bábáskodott, hiszen a kezdetektől fogva szerepet vállalt a lap készítésében. A polgármester szerint az újságot egyelőre nem váltja fel az internet, de saját honlapja Facebook profillal ott is jelen van a település. V.T.

[/vc_column][/vc_row]