Az elmúlt időszakban igyekeztem tudományos értekezésekben megvizsgálni, hogy az a településfejlesztési út, amit Gerjenben megkezdtünk, azok mennyire állják meg a helyüket.
Ennek kapcsán találtam meg Lennert József, A magyar vidék demográfiai jövőképe 2051-ig, különös tekintettel a klímaváltozás szerepére a belső vándormozgalom alakításában című tanulmányát, melyben többek között magyarországi települések népességszám változásait vizsgálja meg 2051-ig. A modellezés készítésekor a vizsgálat alapja a klímaváltozás és a társadalmi-gazdasági folyamatok, mely alapján 33 forgatókönyv készült a jövőre vonatkozóan.
Az adatokat áttanulmányozva egyértelmű volt, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán nem számol a tanulmány készítője a térség népességszám megnövekedésével. Ez a jelen helyzetben azért nagyon fontos és pozitív számunkra, hiszen így lehetőségünk nyílik egy összehasonlításra a beruházás kapcsán vélhetően megnövekedő lakosságszám és egy általános mederben zajló településfejlesztés között.
A számtalan fontos információval bíró tanulmány egyik legérdekesebb adata számomra, hogy Gerjent tekintve 2051-re a népességszám 60,1-75%-ra történő csökkenésével számol, ami számszerűsítve 746-931 fő közötti lakosságszámot prognosztizál közel 30 év múlva.Ezzel a számmal egészen jól behatárolható: az a szolgáltatási kör, amit a jelenben ekkora lakosságszámú települések biztosítani tudnak, változna (csökkenés esetén várható az iskola megszűnése, postai szolgáltatás csökkenése, óvodai ellátás csökkenő mértéke, boltok számának csökkenése, lehetőségek szűkülése). A Paksi Atomerőmű bővítése lehetőséget biztosít arra településünknek is, hogy ne egy csökkenő és lassan elfogyó település legyünk, hanem fejlődési pályára állva rácáfoljunk erre a tanulmányra.
A lehetőség tehát adott, reméljük egyre többen mondhatjuk azt a jövőben: otthonunk Gerjen.
Last modified: 2020.11.22.
